Az adóreform nyomában

Szlovákiában az utolsó átfogó adóreform 2004-ben volt, az egykulcsos megoldást a mai napig emlegetjük. Az azóta eltelt másfél évtizedben az adórendszer csak kisebb változásokon esett át, melyek leggyakrabban az adókulcsok emelését jelentették. Most azonban úgy látszik, eljött az újabb adóreform ideje, a kiszivárgott információk szerint létrejött a pénzügyminisztériumban egy munkacsoport a részletek kidolgozására. Ma ez a feladat nehezebb lesz, mint 2004-ben, a világgazdaság ugyanis sokat változott azóta, és számolni kell a globális koronavírus-járvány gazdasági következményeivel is.

Az utolsó adóreform fényében nem meglepő, hogy a média leginkább az egykulcsos személyi jövedelemadó visszaállítása iránt érdeklődik. Ennek bevezetése 2004-ben progresszívnak számított, és Szlovákiát a komoly reformokat végrehajtó országok közé sorolták miatta. Közben azonban átéltünk egy gazdasági világválságot, és a növekvő jövedelmi és vagyoni különbségeket ma a világgazdaság legégetőbb problémái között tartjuk számon. Ennek köszönhetően az egykulcsos rendszerek kimentek a divatból, ma inkább a magas jövedelmű és nagy vagyonnal rendelkező állampolgárok adóztatása a fő téma a közgazdaságtanban. Már nem lenne hasznos az egykulcsos személyi jövedelemadó visszahozása, ez a rendszer Szlovákiában már eljátszotta történelmi szerepét.

A másik gyakori kérdés a társasági adó csökkentése, amely a visegrádi régióban ma tényleg nálunk a legmagasabb, 21 százalék. A hazai vállalkozók és a külföldi befektetők számára egyaránt jelzésértékű lenne, ha legalább a régiónkban gyakori 19 százalékra csökkenne. Ezt ötvözni lehetne egy észt típusú társasági adóval, melynek keretein belül a vállalkozásba visszaforgatott nyereségből egyáltalán nem kell adót fizetni.

Hogy végül mekkora csökkentés lehet, az a szlovák költségvetés lehetőségeitől függ, a jelenlegi helyzetet azonban ki kellene használni a szlovák adórendszer alaposabb átdolgozására. Az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek régóta figyelmeztetnek arra, hogy a szlovák adók jelenlegi eloszlása nem igazán felel meg a 21. század követelményeinek. A munkavállalók adó- és járulékterhei túl magasak, a vagyon, vagy a környezetszennyezés adóztatása ellenben túlságosan alacsony. Elképzelhető ezért új környezetvédelmi adók bevezetése, és el lehet gondolkodni a digitális adó valamilyen formájának bevezetésén. A mélyreható változások azonban komoly elemzést igényelnek, és figyelembe kell venni az új adók terheinek társadalmi eloszlását is. Intő jel lehet Franciaország, ahol az üzemanyagok adójának nem igazán szerencsés növelése komoly társadalmi feszültségekhez vezetett.

Egy új adóreform megtervezését Szlovákiában kötéltáncos-mutatványhoz lehetne hasonlítani. A kormánykoalíció egyes tagjai nem is akarnak adónövelésről vagy új adók bevezetéséről hallani, az adókulcsok csökkentése viszont tovább duzzasztaná a koronavírus-járvány miatti egyébként is jelentős költségvetési hiányt. Nem lesz könnyű ezért megtalálni azt pontot, amely mindenkinek megfelel, a munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt hasznot hoz. Ezért 2021-ben inkább kisebb kozmetikai változások várhatóak, az igazi nagy adóreformra még várunk egy darabig.