Aphrodité vonzerejének vége

Az ókorban a legenda szerint, amikor az istennő partra lépett, lába nyomában csodás növények keltek ki a földből, amelyek nem mellesleg kitűnően alkalmasak a szerelmi vágy növelésére (innen az afrodiziákum szavunk).

Ciprus esetében az uniós tagság, az alacsony társasági adó és a stabil jogi környezet jelentette a vonzerőt a tőke számára. Ezekből az afrodiziákumokból a két utóbbi azonban végleg a múlté, és Ciprus – az államcsődtől való rettegés és kényszer hatására – legalább olyan szeszélyessé vált a befektetők számára, mint Aphrodité volt a mitológiában. A közvetlen államcsődöt ugyan elkerülte, de a hitelét végleg elvesztette és gazdaságára sötét jövő vár.

A jelenlegi helyzetből már csak rossz kiutak voltak, mert a dolog még ott romlott el, amikor a kis szigetország bankrendszere óriásira (a nemzeti össztermék hétszeresére) duzzadt az Európa minden részéről odaáradó pénzeknek köszönhetően. A beáramló pénzek között akadt teljesen legális és sejthetően illegális jövedelem, és a célok is különbözőek voltak a legális adóoptimalizációtól az adókerülésig bezárólag. De főleg a biztos, kedvező környezet játszott szerepet, különösen a bizonytalan, vadkeleti állapotok elől menekülő orosz és ukrán tőkének. A ciprusi nagybankok görög ciprióta vezetése a pénzek tekintélyes részét Görögországban fektette be, egyebek között államkötvényekbe, ami fatális döntésnek bizonyult. A részleges görög államcsőd miatt az állampapírokon óriási veszteségeket szenvedtek el, és már idáig is csak az Európai Központi Bank lélegeztetőgépén vészelték át a válságot.

Most bizonyosan bankpánik vár a szigetországra. A külföldi befektetők nagy része valószínűleg úgy menekül majd el, mint ahogy 1975-ben a libanoni polgárháború kitörése után Bejrútból (a térség addigi pénzügyi központjából), éppen Ciprusra. Különösen azok fognak bosszúsan távozni, akiknek bankbetétük 100 ezer euró feletti részét (még nem tudjuk, mekkora részét) az állam egyszerűen konfiskálja. De az a tény, hogy az összes bankbetét megadóztatása egyáltalán felmerülhetett, alighanem oda vezet, hogy a kisbetétesek jelentős része is az első adandó alkalommal kiüríti a bankszámláját, biztos, ami biztos alapon. Mivel a pénzügyi rendszer – az idegenforgalom mellett – a ciprusi gazdaság alappillére volt, ezért a gazdasági zuhanás (a nemzeti össztermék, a foglalkoztatottság, a jövedelmek zuhanásszerű csökkenése) előre programozható.

Az Európai Unió szemszögéből Ciprus csak egy parányi láncszem a megmentett országok sorában, viszont kényelmetlenül jelzi, hogy a válság folytatódik, ráadásul tabukat dönt le (a bankbetétek egy részének elvétele).

A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója