Ami a számok mögött van

A legutóbbi, az MVK ügynökség által tegnapelőtt közölt közvélemény-kutatás is számos érdekes tényre, trendre mutat rá, illetve igazol. A teljesség igénye nélkül nézzünk meg párat! A parlament hat pártja közül négyet legalább három politikus is képvisel az első húsz mezőnyében, ám a Hidat és az SNS-t csak egy-egy, konkrétan a pártelnök. Így egyrészt a Híd örülhet annak, hogy Bugár Béla az öt legnépszerűbb szlovákiai politikus között szerepel, ám mivel a listán egyetlen párttársa sincs, ezért továbbra is az elnökön áll vagy bukik a Híd népszerűsége. Ugyanez vonatkozik Ján Slotára és az SNS-re is. (Módszertani magyarázat: a megkérdezettek három nevet adhattak meg. Így aki például – a magyar válaszadók nagy része – Bugárt jelölte meg, megnevezhetett volna még két másik hidas politikust is, ám ezt valamiért nem tette meg.)

Az MKP még rosszabbul áll. Hiába állította meg tavaly a párt szétzilálódását – ami benne volt a pakliban –, és stabilizálta támogatottságát Berényi József, az MKP továbbra sem tud tartósan az 5 százalékos bejutási küszöb fölé kerülni. Miért? A válasz a szerdai felmérésből is kiolvasható: egy vezető arca sincs a legnépszerűbb húsz szlovákiai politikus között.

Érdekesek a Smer adatai is. Robert Fico 33,2 százalékkal vezeti a listát, utána egy kisebb szakadék, majd az ötödik helyen Robert Kaliňák 11,5 százalékkal, majd egy jókora szakadék, s a lista végén 2 százalék alatti népszerűséggel Marek Maďarič és Ján Počiatek nevébe botolhatunk. Miközben a korábban négy évig a második legfőbb közjogi méltóságnak számító Pavol Paška, illetve az egykori kormányalelnök, Dušan Čaplovič eltűnt a listáról. Ez akkor üthet vissza Ficóéknak, ha 2013-ban el kell dönteniük, kit jelölnek az egy évre rá búcsúzó Gašparovič helyett államfőnek – ha pártbeli jelöltet keresnek, akkor ugyanis Paška és Čaplovič a kézenfekvő választás, ám akármelyik mellett döntenek is, hosszú hónapokig kell „felépíteni”.

Üdítő Vladimír Mečiar fokozatos eltűnése a politikai süllyesztőben. Népszerűsége az utóbbi egy évben közölt három felmérésben ugyan stabilan 3 százalék körül mozgott – ennyi a pártja támogatottsága is –, ám elutasítottsága 21-ről 10 százalékra csökkent. A választási ciklus végére talán már azért is meg kell „küzdenie”, hogy a „legutáltabb” húszba egyáltalán bekerüljön. Félreértés ne essék, e sorok írója nem annak örül, hogy a listát évekig vezető Mečiar már nem olyan népszerűtlen, hanem annak, hogy egyre kevesebben tartják veszélyesnek, már senkit sem érdekel – és ezért teljesen esélytelen a visszatérése.

Fordított pályát írt le Ivan Mikloš pénzügyminiszter. Míg kilenc hónapja a megkérdezettek alig 14 százaléka utasította el, addig most már több mint 21 százalék gondolkodik így. Intő jel az SDKÚ számára, hogy az öt leginkább elutasított politikus közül három (Dzurinda, Radičová, Mikloš) ennek a pártnak a színeiben tevékenykedik.