Ami a rostámon fennakadt

Érdekek és értékek

Mostanában gyakran gondolok Václav Havelre, aki a cseh és a szlovákiai lapok főszerkesztőivel tartott eszmecseréi során sokszor emlegette a politizálás erkölcsi dimenzióját. Duray Miklós más fórumokon szintén az érdekérvényesítés és az értékközpontú elvek megőrzésére figyelmeztetett. Napjainkban egyre több olyan párt tüsténkedik a hazai politikai porondon, amelyeket a hagyományos értékrend alapján (konzervatív, szocdem, liberális) nehéz valahova besorolni, leginkább a populista jelző illik rájuk. Ilyen körülmények között politikai szövetségeket sem egyszerű kötni, amivel a Híd is szembesült, legújabban pedig az MKP Nyitra megyei vezetősége. Bugár Béla többször kifejtette dilemmáit és érveit arról, hogy pártja miért lépett koalícióra jelenlegi partnereivel. A megkötött egyezség olykor kényszerpályára sodorják őket, viszont eddigi eredményeik – főleg a nemzetiségi iskolák megmentése, a normatív támogatás növelése, a vasúti kétnyelvűség, a kisvállalkozók adóterheinek csökkentése – az aggályok ellenére a kompromisszum értelmét igazolják. A Nyitra megyei háttéralkuval ingoványos talajra léptek Farkas Ivánék is, de kivajúdtak egy olyan modus vivendit, amely esélyt kínál arra, hogy az ország egyik legszebb tája, különösen a párkányi régió végre ne legyen mostohagyerek. Országos viszonylatban legkésőbb 2020-ban állítják majd ki a választópolgárok a Híd bizonyítványát. Az MKP regionális szintű döntéshozóiról pedig öt év múlva derülhet ki, vajon érdekérvényesítő erőfeszítéseik során megőrizték-e a párt értékrendjét.

Kampányricsaj Magyarországon

Javában dúl a magyarországi országgyűlési választások előtti kampány. Az indulatos megnyilvánulások és a csúsztatások tűréshatára ilyenkor nagyobb, de bizonyos elvárások vannak. Például az, hogy a kormánypártiak és ellenzékiek saját programjukkal is kampányolnak, a pártvezetők pedig tévévitákban mérik össze érveik súlyát. Magyarországon szó sincs ilyesmiről: a lakájmédia ezerrel sorosozik, még az M4 sportcsatorna egyperces híradóiban is. Az ellenzékiek harmatgyengék, ráadásul egymást akarják lebirkózni, nem igazi vetélytársukat. Neves értelmiségiek összefogásra kérik őket, ami nyilván pusztába kiáltott szó. Mindezzel nem a migránsügy égető időszerűségét, de még a magyar kormány és a visegrádi országok korlátlan bevándorlást elutasító álláspontjának jogosultságát sem vitatom. Indokolt az Orbán-kabinetnek az a szándéka is, hogy ha az ENSZ nem változtat a korlátlan bevándorlást célzó tervezetén, akkor Magyarország kilép a tárgyalássorozatból. Ám e nagy horderejű ügyeken kívül a polgárok életminőségét, egyéni és közösségi boldogulását befolyásoló elképzelésekről sem kellene megfeledkezni. Ugyanis a voksolások egyetlen tétje szerintem az, hogy milyen arányban győznek a kormánypártok, tehát a társadalmi felelősség továbbra is főleg az övék marad.

Orbán Viktor Bécsben

A magyar kormányfő kedden Bécsben tárgyalt az új osztrák kormány vezetőivel. Méghozzá barátságos légkörben, mert a vendéglátók álláspontja migránsügyben, továbbá a külső schengeni határok védelmének fontosságában immár csaknem teljesen egyezik a budapesti kabinet álláspontjával. Vita a paksi atomerőmű bővítése és az osztrák családtámogatási jogszabály tervezett megváltoztatása miatt van. Az osztrákok azt tervezik, hogy a vendégmunkások esetében – akiknek a gyermekeik odahaza élnek – nem lesz egységes az Ausztriában törvényesen igényelt családi pótlék. Összegét ezentúl az adott országban érvényes megélhetési költségek határoznák meg. Ausztria tavaly családtámogatásra 273 millió eurót fordított, a tervezett módosítással legalább 114 milliót szeretne lefaragni. Ez 38 895 magyarországi és 30 589 szlovákiai kiskorút és a szüleiket érintené hátrányosan. Orbán Viktor ezért partnerének, Sebastian Kurznak kifejtette, hogy tervük megkülönböztető, ezért sérti az uniós jogszabályokat. Ugyanis a vendégmunkások ugyanannyi adót és járulékot fizetnek, mint az osztrákok, ezért ugyanolyan jóléti támogatások illetik meg őket is. Az osztrák kancellár másként vélekedik, ezért nyilván kemény jogi csörte várható Brüsszelben. Ehhez a visegrádi négyek, továbbá a szintén érintett romániai és szlovéniai polgárok nevében Orbán adta meg az alaphangot.