Álmodik a gyomor

„Hatalmat adtak az MKP-nak, megteszik újra. Eladták Szlovákiát, megteszik újra” – olvasható a papírszőnyegek némelyikén. Igen, a Smer érzi, hogy fogy a levegője, igyekszik a maximumot kipasszírozni a magyarkártyából (is). Teljesen véletlen, hogy a Sme szerdai számában Duray Miklós azt nyilatkozza, az MKP nem zárja ki a választások utáni együttműködés lehetőségét a Smerrel. A Smertől már minden ellenzéki erő elbúcsúzott, az MKP viszont, amely Fico egyik kedvenc célpontja évek óta, erre még nem szánta rá magát. Kivárnak. További érdekes adat, hogy Fico szerdai sajtótájékoztatóján kitérő választ adott arra a kérdésre, kizárja-e az MKP-t a potenciális koalíciós partnerek hirtelen leszűkült halmazából. Élénkebb fantáziával bíró egyéneknek még az is eszükbe juthat, hogy ebben a két pártban tudnak valamit, amit mi nem. Az MKP, amelybe Fico és társai lassan tíz éve a lábukat törlik, és amely más kérdésekben nagyon határozott véleménynyilvánításokra képes, ezt a kiskaput nyitva hagyja. Erről a mezei választópolgárnak két dolog juthat az eszébe. Vagy az, hogy az MKP egy esetleges Smer–MKP–HZDS koalícióban (ami vallajuk meg, elég silány és vakmerő perspektíva) is lát esélyt arra, hogy képviselje a magyarok érdekeit, vagy pedig azt, hogy Fico ide, Mečiar oda, ők kormányra szeretnének kerülni, mert az nekik bizonyára jó (de ha ez összejönne is, mit csinálnának egy ilyen kormányban?). Az első kormányalakítási megbízást Fico kapja. Meg fogja szólítani a HZDS-t, az MKP-t és az SNS-t is. Ha a HZDS nem jut be a parlamentbe, Fico nem lesz kormányfő. Ha bejut, akkor a Smer elnöke feldobhat egy érmét, és kiválaszthatja az MKP-t vagy az SNS-t. Az SNS nem fogja elutasítani. Az MKP remélhetőleg igen, de biztos, ami biztos, még megvárják a választások pontos eredményeit. Szlovákia sorsa ugyanis néhány százalékon múlik majd. Néhány apró százalék. Ez nagyon izgalmas!