Állampolgársági kényszerhelyzetek

A helyzet így a Híd számára kezd egyre kínosabbá válni. Igaz, a helyükben valószínűleg az MKP sem tudna többet elérni – de ők legalább elmondhatják,
hogy másként járnának el. Aztán vagy elhiszi nekik a választó, vagy nem. A Híd politikusai viszont nem „takarózhatnak” ezzel a kifogással, hiszen erre a választópolgár – joggal – mondhatja: titeket juttattunk be a parlamentbe, ez pedig a számtalan előny mellett bizonyos kötelezettségekkel is jár, ne argumentáljatok azzal, hogy a másik mit (nem) tenne ez ügyben.
Már tavaly ősszel tudható volt, hogy jó pár kormánypárti politikus számára nehezen emészthető az az alternatíva, hogy a honi magyarok bárminemű megkötés nélkül vehessék fel a magyar állampolgárságot. A Matovič- és Procházka-féle februári makacskodás után pedig a jobboldali szlovák pártok is úgy látták jónak, ha csak a „standard”, „európai típusú” honosítást nem büntetnék a szlovák állampolgárság elvételével. Ha eltekintünk attól, hogy sem „standard”, sem „európai típusú” honosítási gyakorlat nincs – minden ország úgy szabályozza a kérdést, ahogyan akarja, a paletta pedig elég széles –, ez még mindig alkotmányellenes lenne, ugyanis az alaptörvény szerint senkitől sem lehet saját akarata ellenére elvenni az állampolgárságát.
És pont ez a Híd egyetlen fogódzója. Ha legalább részsikert el akar érni az ügyben, össze kell kunyerálnia az alkotmánybírósági beadványhoz szükséges 30 képviselői aláírást (frakciójának csak 14 tagja van). Az pedig, hogy az ügy megoldatlansága hosszú távon mennyit árthat a pártnak, nagyrészt attól függ, hány gubíklászló bukkan fel a következő években. Magyarán: ha a nyilvános kérelmezés múló divattá válik, s jövőre, két, három év múlva már csak itt-ott, mínuszos hírként jelenik meg a sajtóban egy-egy statisztika arról, addig hányan vesztették el szlovák állampolgárságukat, nem valószínű, hogy a történeten sokat bukna a Híd. Ha viszont folyamatosan érkeznek a nyilvános bejelentések, a „szívszaggató történetek” a szülőföldjükön hontalanná váló magyarokról, akkor az ügy a legközelebbi választásokon – legyen az 2014-ben vagy korábban – keményen visszaüthet Bugáréknak.
Arról nem is beszélve, hogy 2014-ben Magyarországon választások lesznek – a jelenlegi menetrend szerint valamicskével hamarabb, mint nálunk – s ekkor újra szembesül a honi magyar a problémás törvény tényével. A híradások ugyanis azzal lesznek tele, hány százezer határon túli magyar élt szavazati jogával, s minimálisan ekkor újra eszmél a szlovákiai magyar választópolgár, hogy bizony nálunk ezt a kérdést nem rendezték az illetékesek.
Az MKP-nak látszólag az a jó, ha minél rosszabbul alakul a történet, s a Hídnak nem sikerül jobb belátásra bírnia szlovák partnereit. Ebben az esetben ez az ügy lehet Berényiék kampányának egy hangsúlyos eleme – ez viszont később keményen vissza is üthet. Ha ugyanis sikeresek lennének a parlamenti választásokon, s netán kormánytényezővé is válnának, valószínűleg a Híd jelenlegi szerepének eljátszására korlátozódna szerepük.