Alkotmányos katyvasz

Visszavonta, merthogy valószínűleg az illetékes tanács kimondta volna: a köztársasági elnöknek joga van nem kinevezni azokat a jelölteket, akikről nem tudja elképzelni, hogy megfelelően látnák el az alkotmánybírói tisztséget. Vagyis pont a fordítottját állította volna, mint az a másik alkotmánybírósági tanács, amely még márciusban úgy döntött: Andrej Kiska megsértette a jelöltek jogait, mivel nem nevezett ki megfelelő számú alkotmánybírót.

A történet még tavaly kezdődött: az Alkotmánybíróság 13 bírója közül háromnak lejárt a mandátuma. Ilyenkor a parlament kétszer annyi jelöltet választ, mint amennyi új bíró kell, hogy az elnök válogathasson. A smeres többség tehát küldött hat nevet az elnöki palotába, ám az azt frissiben elfoglaló Kiska csak egyet talált méltónak a kinevezésre. S újabb neveket kért a parlamenttől. Jelöltek helyett alkotmányossági panaszokat kapott, az egyik ügyben a már fentebb leírt ítélet született. Visszautasíthatja-e az elnök a parlament jelöltjeit vagy sem? A kérdés a Čentéš-ügy óta ismert, akkor az Alkotmánybíróság 7:6 arányban úgy döntött, az államfő nemet mondhat. Most ilyen döntés még nem született.

Kit érdekel ez, nem mindegy, hogy ki lesz az Alkotmánybíróság tagja? – tehetnénk fel a kérdést. Nagyon nem mindegy. A testület rendszeresen dönt fontos kérdésekben, nagyon nem mindegy, hogy smeres szavazógépek foglalnak-e benne helyet, vagy szakmai tekintélyek. A magántulajdon kisajátításáról szóló törvény, az egészségbiztosítók nyereségének megtiltása, a Čentéš-ügy, a népszavazás kérdéseinek alkotmányossága, az állampolgársági törvény – csak néhány azok közül a jogszabályok és ügyek közül, amelyek az elmúlt években a bíróságon kötöttek ki. Már most is többségben vannak a testületben a Smer-közeli bírók, újabb két smeres taggal masszívvá válna többségük. Az Alkotmánybíróság egy demokratikus rendszerben az utolsó instancia, az a fórum, mely megálljt parancsolhat a legőrültebb törvényalkotási ötleteknek. Ha normálisan működik.

A két ki nem nevezett alkotmánybíró-jelölt panaszának visszavonása paradox módon még több kérdőjelet hozott a történetbe. Adott három jelölt, akiknek az AB szerint sérültek a jogai és továbbra is jelöltnek tekintendők, további kettő, aki elfogadta, hogy Kiska elutasítja őket, és két üres hely – amelyekre a törvény szerint négy jelöltből kellene kineveznie az elnöknek az új bírákat. A négy viszont sehogy sem jön ki. Ki van most a soron? Az államfő, a parlament, netán az Alkotmánybíróság egy mindent eldöntő részletes határozattal?

A Čentéš-ügyhöz hasonlóan itt is sok a kérdőjel, ám egyvalami változott: a közelgő választásokra való tekintettel a Smernek nem lesz érdeke az időhúzás. Hiszen ha több mint fél évig húzódna a történet, s végül új jelöltet, jelölteket kellene állítania a parlamentnek, az már az új képviselők dolga lenne, közöttük pedig lehet, hogy nem lesz Ficóéknak többségük.