Alapjövedelem finn módra

A feltétel nélküli alapjövedelem napjaink egyik legvitatottabb gazdaságpolitikai eszköze, a közgazdászok képesek ölre menő vitákba bonyolódni ebben a témában. Pedig maga az alapkoncepció nem bonyolult, egyszerűen arról van szó, hogy az állam rendszeres, feltételekhez nem kötött jövedelmet nyújt állampolgárainak. A gyakorlatban ez annyit jelentene, hogy minden hónapban érkezne a bankszámlánkra egy bizonyos összeg, akár rászorulunk erre, akár nem. 

Az alapjövedelemre ugyanúgy jogosult lenne a munkanélküli, mint a munkavállaló vagy a magánvállalkozó.

Mivel Szlovákia napjainkban munkaerőhiánnyal küszködik, az alapjövedelemmel foglalkozni fölöslegesnek tűnhet, de azért érdemes kicsit elgondolkodni rajta. Az alapjövedelem fő célja a szegénység és a jövedelemkülönbségek csökkentése, emellett a támogatóinak nagy része szerint jövőbe tekintő eszközről van szó. Sokan tartanak ugyanis attól a jövőtől, amelyben 

a robotok és mesterséges intelligenciák munkahelyek millióit teszik tönkre, és használhatatlan munkavállalók tömegeit lökik ki a munkaerőpiacról.
 

A bevétel nélkül maradó tömegeknek nem marad más esélyünk a méltóságteljes életre, mint az állami juttatások valamilyen formája. Itt jön a képbe az alapjövedelem, mely megoldást jelenthet a kilátástalan helyzetben.

Lehet, hogy ez a jövő ma még távolinak tűnik, de az elmúlt héten megjelent OECD-jelentés szerint Szlovákiában a technológiai fejlődés a munkahelyek mintegy hetven százalékát veszélyezteti, és a munkavállalók legalább negyedénél hiányoznak a high-tech jövőhöz szükséges ismeretek. Ezen adatok tükrében talán mégsem felesleges figyelmet szentelni az alapjövedelemnek.

A feltétel nélküli alapjövedelemmel ma az a legnagyobb gond, hogy csak elméleti szinten tudunk róla vitázni. Alapjövedelmet bevezetni még korlátolt formában is költséges kísérlet, ezért a közgazdászok minden ilyen próbálkozást üdvözölnek és erősen figyelnek. Európában sokan fűztek nagy reményeket a finn állam kísérletéhez, ahol 2000 munkanélküli kapott két éven keresztül feltétel nélküli alapjövedelmet. 

A finn kormány sorsolással választotta ki a szerencséseket a munkanélküliek listájáról, a két évig tartó kísérlet alatt minden hónapban 560 eurót kaptak.

Az összeget akkor is tovább folyósították a kisorsolt munkanélkülieknek, ha időközben sikerült munkát találniuk vagy vállalkozásba kezdtek. Ebből látható, hogy a kísérlet nem teljesen felelt meg az alapjövedelem követelményeinek, de így is le lehet vonni belőle bizonyos következtetéseket.
 
A finn kormány elsősorban arra volt kíváncsi, mennyire járult hozzá a kiutalt összeg ahhoz, hogy a munkanélküliek munkát találjanak. Ebből a szempontból az eredmény csalódást keltő, ugyanis a kísérletben szereplő munkanélküliek nem érvényesültek jobban a munkaerőpiacon, mint a kontrollcsoport tagjai, akik nem kaptak ilyen plusz állami juttatást. Ez kezére játszik az alapjövedelem ellenzőinek, akik egyik legfontosabb érve éppen az, hogy a feltételek nélkül folyósított összeg miatt ellustulnak az emberek, az extra jövedelem miatt nem igazán keresnek munkát. Ami viszont pozitívum, hogy a kísérletben részt vevő munkanélküliek boldogabbnak vallották magukat, mint a kontrollcsoport tagjai, és kevésbé volt stresszes az életük.

A finn kísérlet kiértékelése még korántsem ért véget, de igazán mély következtetéseket nem is lehet levonni belőle a kísérletben részt vevő személyek alacsony száma miatt. A világban azonban jelenleg is több nagyszabású kísérlet zajlik a fejlődő országokban, komolyabb eredményeket főleg az indiai és a kenyai próbálkozástól várunk. Ezek eredményei hamarosan nagyon fontosak lesznek az alapjövedelemről folytatott vitában. Szlovákiában ma ez még nincs napirenden, de az alapjövedelem a jövőben számunkra is fontos lehet.