Ahol a demokráciára hivatkozva számolnák fel a demokráciát

Kitartóan tüntetnek „Európa utolsó diktátora”, Lukasenka ellen a fehéroroszok, mint az elmúlt 26 évben oly sokszor. Az Európai Unió és számos más nemzetközi szervezet nem fogadta el a fehérorosz elnökválasztás eredményét, csakúgy, mint az összes fehéroroszországi választásét az utóbbi 26 évben. Lukasenka példáján láthatjuk, hogyan reagál egy igazi diktátor: rendőri túlkapások, tüntetések szétverése, erődemonstrálás kalasnyikovval a kézben. Lukasenka a 2019-es parlamenti választáskor is megmondta, hogy nem nagyon szokott demokráciát játszani. 

Ennek fényében érdekes újra megnézni, milyen volt a 2019 novemberében megkérdőjelezett bolíviai választás, és mik lettek a következményei.

Evo Morales az első körben több mint tíz százalékkal megelőzte Carlos Mesát, aki Morales előtt, 2003 és 2005 között volt elnök. Az Amerikai Államok Szövetsége (OAS) megkérdőjelezte az eredményeket, erre hatalmas Morales-ellenes tüntetések törtek ki. Azonban az OAS jelentését már akkor hibásnak minősítette több akadémikus és kutatócsoport, köztük a washingtoni CEPR. A New York Times szerint ugyanezekre a hibákra mutatott rá egy újabb független elemzés is. Morales beleegyezett, hogy a második fordulót több független megfigyelő felügyelje, akkorra azonban a hadsereg – amelynek soraiban sokan még mindig a régi gyarmati elithez lojálisak, azokhoz, akik Morales megválasztásáig uralták Bolíviát – ellene fordult és lemondásra kényszerítette. Ezután ideiglenesen Jeanine Añez lett az elnök, az az Añez, akinek pártja 4 százalékot ért el, a katonai puccsot pedig az OAS téves jelentésére támaszkodva a demokrácia győzelmeként állította be a nemzetközi média. Viszont a húzást komoly összecsapások követték Morales támogatói és az új hatalom között, a rendőrség és a hadsereg keményen elnyomta a megmozdulásokat, több mint húsz ember vesztette életét. Az Añez-kormány végül meggyőzte az embereket, hogy csak ideiglenesen akarja vezetni az országot és új választást ír ki. Ez tíz hónapja volt, és egyre fogy a türelem. Eredetileg májusra tűzték ki a választást, de aztán a koronavírus-járvány miatt – az összes párt beleegyezésével – elhalasztották. De most már arról van szó, hogy szeptemberről még későbbre halasztja a voksolást az ideiglenes kormány. Bolíviában egyre romlik a járványhelyzet, így akár érthető is a halasztás, csak az a baj, hogy eközben Añez kormánya Morales pártját, a MAS-t (Mozgalom a Szocializmus Felé) folyamatosan igyekszik kirekeszteni a választásból. Dacára annak, hogy az összes közvélemény-kutatásban Morales pártja vezet, ami szintén igazolja a 2019-es választási eredményeket.

Az OAS az Egyesült Államok külügyminisztériumának meghosszabbított kezeként működik Latin-Amerikában. A nagyrészt az USA által pénzelt szervezet sok puccsot végignézett és legitimizált már, főleg a hetvenes, nyolcvanas években.

Fehéroroszországban azt kell megvárni, Oroszország megengedi-e, hogy Lukasenkát kipenderítsék. Bolíviában pedig azt, hogy túléli-e a demokrácia a demokrácia megőrzésére hivatkozva végrehajtott beavatkozást.