Ahol a CEU, ott a Tesla?

A Közép-európai Egyetem (CEU) ellen már jó ideje voltak kisebb-nagyobb verbális támadások, most ebben a jogszabálytervezetben új szintre értek, a liberális milliárdos által alapított egyetem működése ezzel valóban veszélybe került. Az egyetem esetleges megszűnéséből fakadó veszteségek egy részét a napokban több olyan cikk is felsorolta, melyek konzervatív, jobboldali szerzők tollából születtek. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, Stefano Bottoni a CEU oktatási-kutatási eredményei mellett az egyetemi könyvkiadó nívóját emelte ki, és azt, hogy a budapesti központon keresztül magyar kutatók tucatjai tudnak nemzetközi hálózatokba bekapcsolódni. Balázs Zoltán – aki maga is az egyetem oktatója volt – hasonlókat emelt ki; egy Bostonból hazatért kutatónak, Zawadowski Ádámnak pedig a CEU biztosította, hogy külföldi karrierjét végül Magyarországon tudta folytatni. Ezek a hozzászólások az akadémiai szférán belüli lehetséges károkról szólnak. Amikre a magyarországi hangok egy jelentős része sajnos legyint és azt mondja, az ilyen ügy csak „pár száz, maximum pár ezer értelmiségi problémája”. Az ilyen megszólalásokon átütő nihilizmuson túllépve nem árt tudni, hogy az egyetemek nem zárt világok: az akadémiai szférán kívül az üzleti életre nézve is komoly rizikót jelenthetnek az intézmények működését nehezítő keménykedések.

Nézzünk például egy izgalmas kérdést: az elektromos autók terén piacvezető amerikai Tesla a hírek szerint Közép-Európában nyitna újabb gyárat, amiért Szlovákia, Magyarország és Románia is versenyben van. Vajon egy beruházási döntés meghozatalakor számít-e a Tesla tulajdonosának, hogy egy amerikai alapítású egyetem nincs biztonságban Magyarországon? Bizonyosan igen. Lehet, hogy nem ez a döntő szempont, lehet hogy végül más okok miatt Magyarországra esik a választás – úgy legyen –, de az „országkockázat” megnőtt. Már most megnőtt, függetlenül a CEU későbbi sorsától. Senki nem szereti a pénzét bizonytalan helyre tenni. Egy innovatív, Tesla-típusú cég eleve rengeteg kockázatot vállal, semmi szüksége a partnerország politikai harcaiból eredő kockázatokra. Azt se gondoljuk, hogy a céges világhoz nem érnek el egy ilyen ügy hullámai. A hazai üzleti lehetőségek feltérképezésében az amerikai cégeknek köztudottan segít az USA budapesti nagykövetsége, de ott éppen az egyetemet védő nyilatkozatokat fabrikálnak. Nyilván elég demotiváló lehet erről hallani egy befektetőnek. Vagy ha már konkrétan a Tesla jött szóba: lehet, hogy az autógyártó cég tulajdonosa körbekérdezi az üzlettársait, akik között pedig ott van Soros is. Még az is halványan felmerülhet a Teslában: végül ő is Soros-bérenc, vagy „vöröscsillagos” cégnek számít majd egyszer?

Voltak már olyan intézménybezárások Magyarországon, melyek az értelmiségi terek felszámolását célozták. A közép-európai kutatásokkal fog-lalkozó Teleki László Intézetet egy tollvonással szüntette meg a magyar miniszterelnök, akit akkor Gyurcsány Ferencnek hívtak. (Lehetett volna egyébként akkor is nemzetközi tiltakozás, jól jött volna.) Ezen az úton nincs sok keresnivaló, harc közben nem lehet építkezni. Ha hiányérzetünk van a CEU-val kapcsolatban, akkor itt a lehetőség azt kipótolni. Nemrég például felmerült egy hiánypótlónak tűnő ötlet, egy családtudományi szak elindítása. A magyar jobboldalon felgyűlt szellemi potenciálnak inkább az ilyen elképzelések színvonalas kidolgozásával kellene foglalkoznia (bevonva a CEU-t is, ha nyitottság van ott erre), mint az energiáját és a hitelességét a civil szféra elleni fellépések magyarázgatásával felélnie.