Agnotológia – hasznos fegyver

A dohányzás komoly egészségügyi problémákat és halált okozhat. Ezt manapság már senki sem cáfolja, legfeljebb magának hazudik az ember egy doboz cigaretta vételénél, hogy kicsit jobban érezze magát a fanyar ízű, füstös méreg fogyasztásánál.

A dohányipar már nagyon hamar tudta, hogy termékeik milliók egészségét veszélyeztetik, mégis hallgattak róla. Majd amikor az első független tanulmányok kezdtek rámutatni a dohánytermékek rizikójára, akkor a dohányipar sok pénzt és energiát fektetetett abba, hogy ezen tanulmányok eredményeit más tanulmányokkal cáfolja. A kutatók és tudósok is csak emberek, így hát mindig akadtak kutatócsoportok, amelyek hajlandók voltak a dohányipar bőséges pénzelése ellenében olyan tanulmányokat összeállítani, amelyeknél vagy a dohánytermékek káros hatását minimalizálták, vagy megpróbálták az összefüggést a dohányzás, a tüdőrák és a szívbetegségek között cáfolni. A fogyasztóvédelem és a dohányipar közti harc évtizedeken keresztül ment, és valójában máig nem ért véget.

A fosszilis ipar is már régóta tudja, hogy termékeik milyen következményekkel járnak a bolygónk ökoszisztémája és a bolygónkon található élet számára. Nemcsak hogy tudták, hanem a saját belső kutatómunkájukkal ijesztően pontos modelleket is felállítottak a fosszilis energiahordozók égetésével létrejövő emissziók hatásáról létfontosságú légkörünkre. Mégis évtizedek óta agresszív dezinformációs kampányokat működtetnek, amelyek segítségével arról próbálják meggyőzni az embereket, hogy nincs mitől félnünk, a klímakatasztrófa csak egy kitaláció, égessük csak bátran tovább az olajat, a gázt, a szenet. A dohányipar is arra buzdította az embereket, hogy aggodalom nélkül gyújtsanak rá a cigarettára. A dohányipar bevont számos orvost és szakembert a dezinformációs masinériájába, és a fosszilis ipar is hasonlóan csinálja. Számos tudós van, aki nyilvánosan, a nevével áll ki a fosszilis ipar mellett, általában valamilyen think-tanken belül, mint például a The Heartland Institute vagy a Clintel, illetve egy hasonló think-tankben az Atlas Networkből, amit a fosszilis ipar pénzel.

Szinte nem létezik olyan ipar, amely nem nyúlna ilyen dezinformációs kampányokhoz, hogy elterelje a figyelmet a termékeik káros hatásáról, és bebiztosítsa további nyereségeit. És persze a politikában is a dezinformációk, tévhitek és hazugságok terjesztése az alapja megannyi párt és politikus kampányának.

És itt jön a képbe az agnotológia.

Az agnotológia egy olyan tudományos ágazat, amely a társadalmon belüli tudatlanság és kétely növelésére szolgáló félrevezető kampányokkal, azok felfedésével és lebuktatásával foglalkozik. És manapság fontosabb, mint valaha.

Mert ha tényleg valahogy szembe akarunk szállni Földünk feláldozásával a pénz oltárán, akkor fontos szerepet kell játszania az agnotológiának a mai társadalomban. A mesterséges intelligenciaként csúfolt algoritmusok megjelenése óta egyre nehezebb megtalálni a valóságot a sok féligazság és hazugság között, így hát az agnotológusok munkája is nehezebb lesz.

És amint a polgárokban a dezinformációkkal kapcsolatos tudat nőni fog, úgy fog nőni azon személyek száma is, akik nem fogják magukat hagyni manipulálni a gyanús, alternatív médiában közzétett és olajpénzből vagy más destruktív ipari ágakból származó forrásból finanszírozott szervezetek által terjesztett információk által.

Persze ehhez a polgároknak tudatosan kell dolgozniuk azon, hogy ne higgyenek el minden bombasztikus álhírt. Ez viszont nehéz, mert sokan az álhírekben találják biztonságukat.