Aggodalom

Lehet, hogy mi, a hidegháború utáni generáció már túl nagy jólétben és biztonságban nőttünk fel, és naivan lenyeltük azt a narratívát, amit tanítottak nekünk, hogy háború Európában nem lesz, már csak a tankönyvekben olvashatunk róla, a világ évről évre biztonságosabb, már csak fejlődés következik, és lépésről lépésre mind demokratikusabbakká válnak még az autokrata rezsimek is. Ezért megdöbbentő most a teljes invázió. Pedig az elmúlt hónapokban történtek után várható volt.

Talán csak próbáltam elhitetni magammal, hogy Putyin nem mer kikezdeni a NATO-val. De úgy látszik, őt is megviselte a két éve tartó világjárvány. Teljesen izolálta magát, a vele közvetlen kapcsolatban levő személyek már amúgy is szűk körét tovább zsugorította, és az oligarchákat öreg generálisokra cserélte. Cárista orosz hatalomról és birodalomról álmodik. Valami beteg módon arra a következtetésre jutott: nincs más választása, támadni kell. Az utóbbi napokban elhangzott beszédeiben egy olyan Putyin jelent meg, akinek a szemében látni lehetett, hogy nem akarja diplomáciai úton megoldani a helyzetet. És abban sem lehet bízni, hogy megáll Ukrajnánál.

Aggódom, mert a támadás meglepte a Nyugatot. Aggódom, mert a NATO-tagállamok szankciókról beszélnek, az oroszok meg lőnek. És nagyon aggódom azért, amit az utóbbi napokban a közösségi oldalakon láttam.

Hogy konkrétan mit? Kezdjük a sok ruszofil Putyin-csicskával, akik a „Nyugat invázióra kényszerítette Oroszországot” szöveget nyomják. Akik megtagadják Ukrajnától a létezés jogát. Akik azt várják, hogy minket is szabadítsanak fel az „amerikai elnyomás alól”. Akik hazaárulással vádolják azokat a politikusokat, akik aláírták a védelmi szerződést az USA-val. Remélem, az ilyenek nagy része (és itt szeretném megjegyezni, hogy nem csak szlávok, magyarok is vannak köztük elegen) felocsúdik és rájön, hogy az oroszok nem szórakoznak. Aki pedig nem, annak teljesüljenek az álmai, és menjen harcolni az oroszokért.

És az opportunista-populista politikusok, mint Blaha, Fico? Nekik is ott lenne a helyük. Vagy legalábbis felelniük kellene a társadalom bomlasztása és hazugságok terjesztése miatt.

Más aggasztó megnyilvánulások is vannak, például a magyar közösségi oldalakon. Hogy nem Donbasz az egyetlen terület, ami elméletileg nem Ukrajna. Hisz ott van Kárpátalja is. Bizony a magyarok közül is megmutatják jó páran, milyen fából faragták őket. Arról beszélnek, hogy akkor már jó lenne visszacsatolni Kárpátalját. Remélem, ezek csak szélsőséges vélemények, és Orbánék most igazat mondanak, amikor azt mondják, kiállnak Ukrajna mellett. De a mindenkori magyar kormányok mindig is hajlamosak voltak a rossz oldalra állni. Elég egy ajánlat: „ha kollaboráltok, visszakapjátok elcsatolt területeiteket”. Még egyszer kimondom: nem bízom Orbánban, Szijjártóban, és attól tartok, ha kiterjed a háború, elárulják az EU-t és a NATO-t. Nagyon remélem, hogy tévedek.

Aggódom, mert Putyin kijelentette, ha ők nem nyerhetnek, senki sem fog nyerni. Vegyük ezt nukleáris fenyegetésnek? Mert Putyin teljesen kiszámíthatatlan.

Viszont remélem, a NATO és az EU tud segíteni Ukrajnának, és ha kell, magunkat is meg tudjuk védeni. Remélem, a tagállamokon belüli és közötti szakadások nem olyan mélyek, mint érzékelem.

De sajnos jöhetnek még meglepetések. Kína vajon mit fog tenni? Kihasználja a helyzetet és bevonul Tajvanba? Háborúban hogyan alakul a világjárvány?