A világtörténelem legsúlyosabb terrortámadása

New York belvárosa, Manhattan déli része fölött reggel háromnegyed kilenckor tûnt fel egy szokatlanul alacsonyan szálló gép. Mint utóbb kiderült, az American Airlines Bostonból Los Angelesbe tartó Boeing 767-esét térítették el. A gép belevágódott a Világkereskedelmi Központ egyik tornyába, körülbelül a nyolcvanadik emelet magasságában. Tizennyolc perccel késõbb egy másik gép érkezett, és a másik toronynak csapódott neki. New York fölött lángok csaptak fel, és sûrû, fekete füst borult a városra. "Szörnyûségesen sok ember veszítette életét" – jelentette be Rudolph Giuliani New York-i polgármester. Az elsõ hivatalos becslések 10 ezerre teszik a halottak számát, de egyes hírek szerint elérheti a 60 ezret is. New Yorkban és Washingtonban kora délutánra vérhiány alakult ki.

Egy bõ órával késõbb a WTC déli tornya, majd ezután az északi is öszszeomlott. Eközben Washingtonban repülõgép (vagy helikopter) csapódott be a védelmi minisztérium, a Pentagon épületébe, amely részben összeomlott. A robbanás nyomán tûz ütött ki. Lángok csaptak fel egy washingtoni bevásárlóközpontból is. Szintén elterjedt annak a híre, hogy robbanás történt az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumban. Ezt azonban egyes hírforrások késõbb cáfolták. Állítólag gépkocsiba rejtett pokolgép robbant viszont a külügyminisztérium elõtt. A helyi repülõtér illetékese szerint lezuhant egy nagy utasszállító repülõgép Pennsylvania állam nyugati részén, Pittsburgh közelében. A CNN jelentése szerint a Pittsburgh mellett lezuhant repülõgép a United Airlinesé volt. Az American Airlines bejelentette, hogy két repülõgépet vesztett el. Egyik gépe Dallasból, a másik Bostonból tartott Los Angelesbe, amikor eltérítették. Az American Airlines közölte, hogy 156 ember utazott "elveszített" két repülõgépén, a négy gépen összesen 266-an utaztak. Az illetékesek elrendelték a Fehér Ház, a Capitolium, a Pentagon, a külügyminisztérium, a pénzügyminisztérium és az ENSZ épületének, valamint a környékbeli épületek kiürítését. Az amerikai vezetõket ismeretlen helyre menekítették. Az Egyesült Államok légterében megtiltottak minden polgári repülést. A levegõben tartózkodó gépeket azonnal a legközelebbi repülõterekre parancsolták, az Egyesült Államokba tartó légi járatokat Kanadába irányították át, ám késõbb Kanada is lezárta repülõtereit, Washington pedig összes határát.
A támadássorozatot a Népi Front Palesztina Felszabadításáért mozgalom vállalta magára, de késõbb a szervezet szóvivõje cáfolta ezt az állítást. Meg nem erõsített források Szíria egyetértésérõl adtak hírt. Egyelõre nem tudják, kik állnak a történtek hátterében.

Bin Laden figyelmeztetése
Míg a világ döbbenettel fogadta a merényleteket, a palesztinok lakta Kelet-Jeruzsálemben, Irakban és más arab országokban örömünnep tört ki a hír hallatán.

Az AFP háttértudósításában emlékeztet arra, hogy az egyiptomi kormány már júniusban figyelmeztette Washingtont: ha az Egyesült Államok nem tesz komoly lépéseket a közel-keleti erõszak megfékezésére, félõ, hogy elszabadul a terrorizmus. Az al-Akbár kormánylap augusztus végén bírálta George Bush elnököt, és azt írta: az izraeli–arab konfliktus "egyre általánosabb és egyre veszélyesebb amerikai–arab konfliktussá vált." Oszama Bin Laden közel-keleti terrorista vezetõ három hete állítólag arra figyelmeztetett, hogy híveivel példa nélkül álló támadást intéz amerikai érdekek ellen Izrael támogatása miatt. Ezt egy jól értesült arab újságíró közölte.

Az afgán talibán bár nem ítélte el az amerikai célpontok elleni támadásokat, de bírálta a terrorizmust. A talibán nevében nyilatkozók nem éreznek felelõsséget amiatt, hogy menedékjogot adtak Oszama bin Ladennek, a világ legkeresettebb terroristájának, akirõl biztonsági szakértõk úgy vélik, õ volt a szervezõje a merényleteknek.

Jasszer Arafat palesztin elnök Gázában elítélte az egyesült államokbeli merényleteket. Kijelentette: "A szörnyûséges cselekedetek kapcsán a palesztin nép részvétét nyilvánítja az amerikai elnöknek, kormányának és az amerikai népnek.". Arafat "teljes mértékben" elítélte a merényleteket, amelyek – mint mondta – erõsen megrázták. "Hihetetlen, hihetetlen" – tette hozzá.
A Hamász radikális palesztin szervezet vitatja, hogy a palesztinoknak bármi közük lenne a terrortámadásokhoz. Abdel Aszisz Rantiszi szóvivõ elmondta: "Nem tudjuk, hogy ki áll a támadások mögött, de nem hiszem, hogy bármely palesztin szervezetnek köze lenne hozzájuk. Mi, palesztinok Izrael ellen harcolunk, nem
pedig ártatlan polgári személyek ellen."

Bush a terrorról
George Bush elnököt Sarasotában érte az események híre. Õ jelentette be, hogy terrorcselekmény történt. Azonnal Washingtonba indult, és utasítást adott az összes illetékes szervnek, hogy a katasztrófa-elhárítás mellett teljes erõvel folytassák a tettesek felkutatását.
Az Európai Unió a leghatározottabban elítélte a terrorcselekményeket.
A New York-i merénylet "szörnyû megrázkódtatást" jelent Tony Blair brit kormányfõ számára. London felajánlotta segítségét a merényletek elkövetõinek felkutatására, és kiürítette a londoni repülõtereket is. Jack Straw külügyminiszter hangsúlyozta, minden lehetséges segítséget megadnak az USA-nak.
Jacques Chirac francia elnök megszakította Bretagne-ban tett látogatását. Az államfõ élõ tévébeszédben "szörnyûségesnek" nevezte a terrortámadást, és szolidaritásáról biztosította az amerikai népet.
Az orosz kabinet szerint "a terrorizmus szörnyû és undorító minden megjelenési formájában". A moszkvai álláspont szerint a történtek azt bizonyítják, hogy világméretû öszszefogásra van szükség a terrorizmus ellen, és nem szabad gyengének mutatkozni a terroristákkal szemben.
Gerhard Schröder német kancellár összehívta a német szövetségi biztonsági tanácsot, estére pedig a parlamenti pártok frakcióvezetõit.
Raanan Gissin, Ariel Saron kormányfõ szóvivõje közölte: Izrael felajánlja segítségét Washingtonnak a felelõsök felkutatásában. Az állami tv szerint Izrael kiürítette egyesült államokbeli diplomáciai képviseleteit hasonló támadásoktól tartva, és hasonló lépéseket határoztak el a világ más országaiban is.

Lord Robertson NATO-fõtitkár rövid nyilatkozatban ítélte el "az esztelen támadásokat" és kifejezte részvétét az amerikai népnek, az áldozatoknak és családjuknak.

Amerikai biztonsági szakértõk a Pearl Harbor elleni japán támadáshoz hasonlították az Egyesült Államok elleni támadásokat. A Pearl Harbor-i támadás után üzent hadat a második világháború idején az USA Japánnak. (s, t, m, ú)