A tudós üzenete

Ha a globális szintnél maradunk, akkor felmerül a kérdés, vajon meddig és mennyit bír még ki ez a golyóbis? És mi lesz azután? És mit jelent az a valami, ami után lesz az azután, ha lesz ilyen?

Elhagyva a globális szintet: mi lesz velünk, magyarokkal? Merthogy mi, beleértve bennünket, szlovákiai magyarokat, folyamatosan fogyunk. Ez globálisan nézve nagy szolgálat az emberiségnek, mert ugye nem járulunk hozzá a jelenleg 7 milliárdnyi tömeg növekedéséhez. De a saját szemszögünkből nézve szomorú. Vagy legalábbis kár, mondom azoknak, akik szerint nincs abban semmi, ha egyes népek elfogynak. Kár, mert mi is egy fontos színfoltja vagyunk ennek a földnek. Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál. Petőfi persze nem erre gondolt, de attól még ez történik velünk.

S nem kell ahhoz magyarnak lenni, hogy ezt lássuk. A szlovák demográfusok az ország népesedését illetően fejlődő északi és keleti, valamint visszaeső déli és nyugati régiókról beszélnek. Mi az utóbbiba tartozunk, ami azt jelenti, hogy a magyarlakta vidékeken kevesebben házasodnak, kevesebb gyerek születik. Mi, magyar szakemberek, azt is tudjuk, hogy ez a magyarokra fokozottan jellemző, hiszen adatok bizonyítják, hogy az országosnál 15–20 százalékkal alacsonyabb a szaporulatunk, s több magyar hal meg, mint amennyi születik. És az sem titok, hogy a visszaeső régiókban több az abortusz.

1991-ben egy konferencián találkoztam Jerome Lejeune világhírű francia genetikussal, akinek nevéhez fűződik többek között a Down-kór okának felfedezése.

Lejeune egész életében következetes antifasiszta és keresztény volt. Kiállt amellett, hogy a tudós felelős a felfedezéseiért, s nem engedheti, hogy azokat a földi hatalmak saját hasznukra fordítva mások pusztítására alkalmazzák. Nyilvánosan elítélt mindenfajta népirtást, beleértve az abortuszt. A magzati lét nagy védelmezője volt. De a dörgedelemnek egy szikrája sem volt benne, az interjú során is bölcsesség és szeretet áradt belőle. Most, 25 év elteltével, még aktuálisabbak a gondolatai.

Mondtam neki, hogy a beszélgetés az egyetlen szlovákiai magyar napilapnak készül, s megkértem írjon valami üdvözletet az olvasóknak. Ezt írta: „Az a nép, amely megöli a gyermekeit, saját lelkét öli meg. Adja Isten, hogy a magyarok lelke éljen!”