A szatócshadművelet

A Fidesz, illetve hát a kormány pontosan azt tette az amerikai kitiltási botrány kirobbanása utána, amit egy ekkora pofonba belerohanó kabinetnek tennie kell. Mármint hatalomtechnikai értelemben, nem úgy, ahogy a civil ember elvárná (az ellenzéki politikust most pozíciójánál fogva ne tekintsük e tekintetben mérvadónak, bár a magyar esetben amúgy sem az).

A civil ilyenkor morális normákat hoz fel, „te mit követelnél, ha ellenzékben lennél és a kormányról ilyesmi derülne ki?” jellegű kérdéseket feszeget, és úgy általában – és jogosan – fejeket akar, esetleg teljes restartot a rendszerben. De hát hatalmon lévő (és oda nem is akármilyen támogatottsággal jutó) politikusokról van szó, ők tehát kimenekülni akarnak a helyzetből, fejekkel sem nagyon dobálózhatnak, mert az legalább fél, de inkább teljes beismerés volna, tehát – a nekik, illetve tanácsadóiknak írt szakkönyvek első számú leckéje alapján – a figyelmet igyekeznek elterelni, megpróbálják a koncentrált nyomást elosztani és így túlélhetővé tenni.

Orbánék pedig ebben kiválóak. Amikor például jó pár hónapja az alkotmánybírák kinyírták a Fidesz egyik kedvenc gondolatát, a minden választót regisztrációra kötelező terveket, a kormánypárt nem tett mást, mint hirtelen előkapta a rezsicsökkentést, meghintette vele a közvéleményt, amikor pedig már mindenki erről beszélt, csöndben – csak a tényleg vájt fülűeknek észrevehetően – kihátrált a vereségből. Ennyi.

A ház most jobban égett (egyébként, hogy félreértés ne essék: ég az most is), mint akkor. Az amerikai kitiltási botrány nem egy elbukott ötlet, hanem a rendszer egészét rendíthette volna (talán rendítheti – majd meglátjuk, mi derül még ki róla és mikor) meg, erre olyat kellett mondani, amiről tényleg mindenki beszél. Jött tehát az internetadó ötlete, most pedig ennek a szerencsétlen KDNP-nek a görcsölése a boltok vasárnapi bezárása vagy nyitva tartása körül. Egyik sem kiforrott, megtárgyalt ügy. Az internetadóról nem tudott az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó szaktárca, nem hallott róla a bejelentésig egyik szakszövetség sem, az ötlet a gazdasági tárcától jött, meg nyilván a Miniszterelnökség legszűkebb klubjából. A vasárnapi nyitva tartással ugyanez a helyzet: a KDNP-vel elővétették valamelyik pártszékházi oltár alól, hadd dobja be ismét az arénába. Miközben persze tudják, hogy ökörség.

Van azonban hozzá cetli is: „Nesze nép, csócsáld, ha kell, az interneten gyalázd, ha lehet, vesszél össze. Sőt, tüntess is, ha akarsz, még a Fidesz székházát is megdobálhatod, ez igazából csak nekünk jó, mert legalább a mi janicsárjaink is felháborodnak, aztán mennek ők is vonulni. A többit meg majd később meglátjuk. A netadón nagyon kiakadtál, vissza is vontuk, ha ettől is mérges leszel, akkor ez sem lesz. De ha nem annyira, akkor talán le is nyomjuk a torkodon. Legalább a mi szatócsaink boldogok lesznek, dől a pénz nekik, és mi sem járunk rosszul. Egyet azonban nagyon szeretnénk: ne kérdezz semmit arról, ki nem mehet még Amerikába. Jah, és még valami: ne kérdezd meg, hogy miért hazudunk egyfolytában három hete!”

A szerző magyarországi publicista