A sárkányok és a politika

A fejlődést, a digitalizációt, a gyorsan változó világunkat jól jellemezte a Gombaszögre visszaköltöző nyári tábor egyes előadásainak látogatottsága is. Talán a legnépszerűbb beszélgetések, amelyen az emberek nem fértek be a sátorba, és ha befértek, türelemmel végig is hallgatták, a sci-fi, a fantasy és a politika témakörében folytak, az előadó például olyan témát feszegetett, hogy politológiai és jogi szempontból mennyire számít legitimnek Daenerys Targaryen trónra lépése a Trónok harcában. A szubkultúrák virágzásának korában élünk. Egyre elterjedtebb az internet, a baráti társaságok hobbijai nagyon könnyen átlépik egy-egy régió határait, sokkal gyorsabban terjednek a divathullámok. A hagyományos témák mellett így nyernek teret olyan foglalatosságok, melyek önmagukban kevéssé tűnnek értelmesnek, de annál többeket érdekelnek – jellemzően a nyitottabbakat és a fiatalabb korosztályt, de ez nem általános, hiszen például a magyar társadalom is nagyon gyorsan beletanult a hoki alapszabályaiba, mióta a válogatott magyar mércével mérve sikeresen szerepelt a világbajnokságokon. Az, hogy ki mennyire tudja eredményesen megszólítani a széles nyilvánosságot – legyen politikus, párt, intézmény, vagy közszereplő – attól is függ, hogy mennyire innovatív, mennyire sikerül érdekessé tennie mondanivalóját. Csak a gombaszögi előadásnál maradva, minden bizonnyal kevesebb fiatalnak lenne esély elmagyarázni a legalapvetőbb politikai fogalmakat, ha az előadás témája nem valamelyik népszerű filmsorozat, hanem mondjuk a bársonyos forradalom utáni Csehszlovákia lenne. Kevesebben érdeklődnének a nyelvi jogok iránt, ha nem lennének a piros munkaruhás aktivisták kétnyelvűsítő akciói, vagy a videón megörökített performanszok, csak a száraz, hivatalos dokumentumok. És kevesebben folynak bele a közügyekbe, ha a pártok nem tudják megragadni valamilyen újszerű dologgal a polgárokat. A modern fejlesztések, az új megoldások legalább olyan ütemben biztosítanak teret mindennek, mint amilyen gyorsan lehetetlenítik el a régi módszereket. Szlovákia az útkeresés időszakát éli. Az ellenzék performanszokkal és tüntetésekkel igyekszik az utcára vinni a politikát, a civilszervezetek, think-tankek és szabadgondolkodók képzésekkel, tréningekkel, szabadtéri akciókkal próbálják láthatóvá tenni azt az ügyet, amelyet fontosnak tartanak. Néhányuknak még sikerül is, és legalább annyira hasznosak, mint amennyire furcsának tűnhet első látásra – például egy sárkányon elmagyarázni az atomfegyverek értelmét, mint történt most Gombaszögön.