Csak érdekei, vagy értékei is vannak a politikának, kérdezhetjük, miután a magyar kormány, amely oly sokszor beszél a nemzeti érdekek képviseletéről, megvétózta a szén-dioxid-kibocsátást radikálisan csökkentésére vonatkozó uniós elképzelést.
A nemzeti érdek áfatartalma
Az érdekvezéreltséget Orbán Viktor rögtön nyilvánvalóvá is tette: adjatok pénzt, hogy finanszírozzuk az átállást. Azt is mondta, hogy a magyar háztartások rezsiterhei nem nőhetnek, és a karbonkibocsátás javasolt csökkentése miatt 40 százalékkal magasabb lenne a villanyszámla. Ez ugyan nem igaz, de még ha úgy is lenne, az évente 174 milliárd forintot jelentene. Stadionokra megy el ennyi (az, ugye, nemzeti érdek), és csak a felcsúti fociakadémia kapott majd‘ 50 milliárd közpénzt az utóbbi években.
A miniszterelnök azt is elfelejtette megemlíteni, hogy strómanja, „Mészáros Lőrinc“ nemrég megvette a széntüzelésű Mátrai Erőművet, vagyis az esetleges uniós átállási támogatásnak már látjuk is a fő kedvezményezettjét.
Már ha az unió tényleg hajlandó Magyarországnak, amit mostanában bátran hívhatunk „Mészárosnak“, még erre is pénzt adni, amikor a saját csalás elleni hivatala, az OLAF friss jelentése szerint 2016-ban a 28 tagállam közül arányaiban a legtöbb uniós pénzt Magyarországon lopták el. Az OLAF a támogatások 4,16 százaléka esetében javasolt büntetést, a második helyezett Szlovákia esetében ez a fele, 2,15 százalék. Kis országok, de megfelelő vezetéssel élenjárók tudnak lenni: az uniós átlag 0,43.
A környezetvédelem ráadásul az értékek ködös világából rég átkerült az érdekek rögvalóságába, csak az a baj vele, és ezt használja ki néhány politikus, a brazil Bolsanarotól Orbánig, hogy hosszú távú érdek: mindössze az emberi civilizáció jövője függ tőle. Ez persze Kádár, Puskás Öcsi és a Nagy-Magyarország-matricák népének egyelőre nem számít, ezt használja ki Orbán. (Legyünk igazságosak: a francia „sárgamellényes“ tüntetések is a környezetvédelmi okokból indított üzemanyag-drágulás miatt robbantak ki.) Orbán egy olyan „nemzeti“ kormányt vezet, amely sorra teszi tönkre a szó valódi értelmében nemzeti intézményeinket. Természetvédelmi intézményrendszer, műemlékvédelem, Néprajzi-, Természettudományi Múzeum, Nemzeti Galéria, Országos Széchenyi Könyvtár, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyar Tudományos Akadémia: sorolhatjuk azon megcsonkított, kilakoltatott, megszüntetett intézményeket, melyek a nemzeti örökség és tudás őrzését, feldolgozását, újragondolását hivatottak elvégezni. Az ő munkájuk a nemzeti érdek, ez szolgálja-e jobban a nemzeti közösséget vagy a kormánypárt hatalmi érdeke, melyet nemzetiként ad el?
Az oktatási rendszer akadályozza a társadalmi mobilitást
– áll az Európai Bizottság 2019. évi országspecifikus ajánlásaiban.
Nem azt írja, hogy nem támogatja eléggé, hanem azt, hogy akadályozza. A társadalmi mobilitást, ami azt jelenti, hogy valaki ne feltétlenül abban a rétegben, élethelyzetben haljon meg, ahová született. A tehetség kibontakozásának segítését – nem csak a fociban –, a magasabb képzettség megszerzésének lehetőségét. Ha van nemzeti érdek, akkor ez biztosan az.
Magyarországról, ahol még a trafikokat is nemzeti dohányboltnak keresztelték át, miután ellopták őket, jövőre Trianon 100. évfordulója kapcsán áradni fog a nemzeti minden lehetséges szókapcsolata.
Láttuk, mi történt 1989 harmincadik évfordulójával, hogyan konstruáltak egy hamis, Orbán-központú rendszerváltást belőle (a fesztivál és táborszervezők a régióban nem a gerincességükről híresek, vagy szegényeken túl nagy a Fidesz-nyomás: a soproni Volt fesztiválon két zenekar fellépése között Orbán-klipeket fognak vetíteni a színpadon). Trianon kapcsán is csak az Orbán-kormány kaserolására és a magyar nemzeti szupremácia melldöngetésére számíthatunk. Mégis, egy-két vadnacionalista fölhorgadáson kívül csönd lesz a „fogadóországokban“: hiszen a többségi vállalkozások is bőven kapnak a határon túlra menő magyar kormánypénzekből, és a százmilliárdos – főleg betonba öntött – támogatásoknak már csak az áfatartalma is akkora, hogy az ellen semmilyen szlovák, szerb, román pénzügyminiszter nem tiltakozik. Nemzeti érdekből.
A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.