A mai napig lehallgatnak

Erről nem szeretnék beszélni az ügyvédem kérésére. Amit 2006 szeptemberében elmondtam a sajtótájékoztatón, az lényegében az, amire ma is emlékszem.

A kihallgatásoknál megpróbáltak rád nyomást gyakorolni a rendőrök, hogy azt valljad, az egészet te találtad ki.

Ez konkrétan a harmadik kihallgatáson volt, az első kettő még aznap lezajlott; az első a nyitrai kórházban, a második a dunaszerdahelyi kórházban éjjel, és a harmadik szeptember 9-én, Nyitrán, a rendőrkapitányságon.

Hogyan kell elképzelni ezt a kihallgatást, hogy zajlott?

Szombat volt, kijöttek értem a rendőrök azzal a hamis indokkal, hogy be kell menni a rendőrségre azonosítani két embert, ugyanis elkapták őket, és nem tarthatják benn őket 24 óránál tovább, ezért menjek velük, azonosítsam, mondjak egy igent vagy egy nemet, ők voltak-e vagy nem. És utána haza is mehetek. Bementünk a rendőrkapitányságra, és következett egy hat és fél órás vallatás, mindenféle azonosítás nélkül. Ezt úgy kell elképzelni, hogy hat rendőr volt bent, és próbáltak rávenni arra, hogy valljam azt: ezt én csináltam, én találtam ki.

Agresszívek voltak veled?

Az egész videóra van véve, szalagra van véve. Agresszívak voltak, kiabáltak, különféle jelzőkkel illettek, és egyszóval próbáltak rávenni, hogy valljam azt, hogy én csináltam, illetve, hogy én találtam ki. Az teljes megsemmisítés volt akkor, idegileg.

Biztos sokat beszélgettetek családi körben, ügyvédeddel, pszichológusoddal, hogy lényegében miért történt az, ami történt? Hogy egy előre kitervelt akciónak az áldozata vagy, vagy pedig véletlenről van szó. Tizennégy hónap után hogy látod?

A mai napig nem tudjuk, mi volt az ok, mi volt ennek a támadásnak a célja, mind a kettő dolog szóba került, hogy egyszerű utcai támadástól egészen a szervezett titkosszolgálati akcióról szó lehet. Nem tudjuk. Nekünk nincsenek meg az eszközeink, hogy ezt kiderítsük, csak a rendőrség lenne, aki ezt fel tudná deríteni, ki tudná deríteni, ha akarja, de látszólag nem akarja.

Kvasnica ügyvéd úr, az ügyvéded nyilatkozta, nagyon úgy néz ki, hogy a szlovák titkosszolgálat is benne van ebben az egészben.

Nagyon úgy néz ki.

De milyen indítékuk lehetett volna? Vagy miért kellett volna, hogy téged valaki jól helybenhagyjon és ebből úgymond politikai, két ország közti konfliktus is keletkezett.

Úgy gondoljuk, ebből valaki politikai tőkét kovácsolt. És biztos, hogy nem a magyarok. Ez az én személyes véleményem. Igazából azt, hogy benne van a szlovák titkosszolgálat, azért gondoljuk, mert rengeteg olyan dolog történt, ami egy normálisan folyó bűnvádi eljárásban vagy egy normálisan folyó rendőrségi eljárásban meg nem történhetne. Például eltűnik a feljelentés, amit egy volt titkosszolgálati ügynök ír. Miután megkapja dr. Kvasnica az ügyiratot, azután egyszerűen eltűnik belőle a feljelentés. Mi már nem láthattuk. Úgy folyik ellenen bűnvádi eljárás, hogy valaki kivette belőle a bűnvádi feljelentést. Van ellenem egy vádemelés, egy vádemelési javaslat, ami konkrétan 4 soros és az szerepel benne, hogy hazudtam a rendőrségnek. De hogy mikor, miben, mit, az nem szerepel.

Olyasmit is olvastam, hogy rossz hírét keltetted Szlovákiának.

Nem, ezt csak Robert Fico miniszterelnök mondja.

Ügyvédeden keresztül szeretnéd beidéztetni a miniszterelnököt is.

Igen. Van egy bizonyos sejtésem. Ő nyilatkozta egyik sajtótájékoztatóján, hogy az én ügyem az ő kormányának megbuktatására és megsemmisítésére irányult volna. Nem szó szerint idéztem, de ez volt a lényeg. Szeretném tőle megkérdezni, milyen szinten gondolta ezt, hogyan kell ezt értelmezni. Hogy a kormánya megsemmisítésére lett volna az ügyem. Mert én erről nem tudok, valószínűleg ő többet tud az én ügyemről, mint én magam. Jó lenne, ha erről számot adna.

Volt olyan periódusod, amikor azt mondtad, kész, feladod, vége?

Volt, volt, volt, volt. Tavaly novemberben történt, amikor behatoltak a lakásunkba, felforgatták... Reggel úgy találtuk meg a lakást, hogy fel van dúlva, miközben mi az emeleten aludtunk. Aznap Nyitrára utaztam iskolába, akkor mellém ült egy hölgy, egy másik hölgynek a takarásában és mutogatta azokat a képeket, amik a lakásunkban készültek. Amikor leszálltam az autóbuszról, nem tudtam használni a mobilomat. Volt hálózat, be volt kapcsolva a telefon, mégsem működött. Ez volt az a pont, amikor úgy éreztem, nem megy tovább, itt már túl messzire mentek, és nem szabad ezt folytatni. Mármint, hogy az ügyet, nem nyújtok be több panaszt, nem panaszkodom többet, hagyom, hogy az események folyjanak a maguk útján.

Megfordult a fejedben, hogy mai napig is figyelnek?

Hát ezzel teljesen tisztában vagyok, hogy a mai napig meg vagyunk figyelve. Hogy le vagyunk hallgatva, a telefonjaink le vannak hallgatva. Ezzel tisztában vagyok. Igen. Tudjuk, hogy a titkosszolgálat megfigyelt, jelentéseket is adott a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek az ügyemről. El nem tudtam képzelni, hogy így működik a politika, így működik a világ, mint ahogyan most tudom és látom, hogy működik.

Azelőtt nem is foglalkoztatott a politika?

Egyáltalán nem. Nem érdekelt.

Tehát még csak rád sem lehet azt fogni, hogy politikailag elfogult lennél, akár szlovákok, akár magyar oldalra, téged nem lehetett volna rávenni arra, hogy belemenjél egy ilyen játékba.

Nem, ez már csak azért is lehetetlen lett volna, ugyanis nekem a párom szlovák, az egész családja szlovák, úgyhogy képtelenség lett volna, hogy engem ilyenre rávegyenek. Ez lehetetlenség. Soha nem tapasztaltam ezt a szlovákok és magyarok között itt a Csallóközben, de még Nyitrán sem semmilyen feszültséget. Nem, ilyen soha nem történt azelőtt.

Kire haragszol egyáltalán a történtekért?

Nem tudom megfogalmazni, végül is kire haragszom, vagy általánosságban haragszom, hogy ez történt velem. Nem tudok konkrét embert megnevezni. Haragszom bizonyos mértékben a belügyminiszterre, a rendőrfőkapitányra és a miniszterelnökre. Ugyanis teljesen biztos vagyok benne, hogy ők tavaly augusztusban, tavaly szeptemberben, amikor kiálltak a sajtótájékoztatóra, akkor is tudták, hogy ártatlan vagyok, ma is tudják, hogy ártatlan vagyok, mégis politikai érdekre, politikai célokra használnak fel.