A katalán függetlenség anyagi oldala

MTI-HÁTTÉR

Katalóniában a vállalatok között nincs egyetértés abban, hogy érdemes-e elszakadni Spanyolországtól, gazdagabb vagy szegényebb lenne-e a régió. Az egyik oldal az adócsökkenéssel és a közpénzek hatékonyabb felhasználásával érvel, a másik a pénzügyi bizonytalansággal és a nemzetközi cégek elmenekülésével.

Az országrész vasárnap tart „konzultációt” a kérdésben, miután a népszavazást a spanyol állam jogilag megakadályozta. Az ipari régió az ország leggazdagabb térsége, a bruttó hazai termék (GDP) 19%-át adja és cégek sokaságának ad otthont, amelyek homlokegyenest ellenkező nézőpontra helyezketek.

David Poudevida a függetlenségi táborhoz tartozik és a „Creiem en Catalunya” (Hiszünk Katalóniában) platform résztvevője, amely 600 vállalatvezetőt gyűjtött egybe. „Mi sok pénzt adunk” – magyarázta Poudevida arra utalva, hogy Katalónia több pénzt fizet be a központi költségvetésbe, mint amennyit viszszakap. Amíg gazdaságilag növekedett az ország, nem volt ezzel akkora probléma, de a hat éve tartó gazdasági válság táplálja a katalánok haragját.

Joaquim Gay de Montella, a befolyásos Foment munkáltatói szövetség elnöke szintén úgy gondolja, hogy a regionális hatalom erősítése a költségvetés hatékonyabb kezelését tenné lehetővé. Véleménye szerint ha befektetésekről van szó, akkor a központi kormány előnyben részesíti Madridot Barcelonával szemben. A nagy-, valamint a kis- és középvállalatokat is képviselő Foment ugyanakkor nem támogatja a függetlenséget. „A pénzügyi és a bankrendszer stabilitásának szempontjából Katalónia számára előnyösebb, ha a spanyol államon belül marad” – értékelte Montella. Katalónia ugyanis az ország egyik legeladósodottabb régiója is egyben. Kérdés, miként tudná finanszírozni magát a piacokról, ha elszakadna Spanyolországtól és ezzel az Európai Uniótól. Montella szerint legalább 20 évig tartana a befektetői bizalom helyreállítása.

A „Nem az Európán kívüli Katalóniára” platform szóvivője, Albert Peters szerint a vállalatoknak egyáltalán nem áll érdekükben a Spanyolországtól való elszakadás. Spanyolország vámot vetne ki az exportra, a bankok nem férnének hozzá az Európai Központi Bank (EKB) tőkéjéhez, a vállalatoknak nehézséget okozna a kivitel, ezért sok áttenné a székhelyét máshová.

A több mint 10 ezer munkavállalót foglalkoztató Planeta katalán könyvkiadó csoport vezérigazgatója már fel is készült egy esetleges költözésre. Albert Peters szerint a katalánok hajlamosak elfelejteni, hogy menynyit profitáltak Spanyolország 1986-os uniós csatlakozásából. Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy szükség van egy új pénzügyi és társadalmi paktum megkötésére Madriddal, amely jobban figyelembe veszi a régió érdekeit.

Joaquim Gay de Montella szerint a Baszkföld vagy Navarra által élvezett autonóm státus, amely jogi és pénzügyi előnyökkel is jár, modellként szolgálhat. A függetlenség támogatói azonban azonnal lesöpörték az elképzelést, számukra ehhez már túl késő. Emellett meggyőződésük, hogy Európa nem tud meglenni egy olyan gazdag régió nélkül, mint Katalónia.

Katalóniában a függetlenség utáni vágy összességében erősebb az elszakadás ellen felhozott érveknél. „Ez nem csak gazdasági kérdés. Ez a méltóságról szól” – jegyezte meg Ramir de Porrata Doria.