A kapitalizmus a legjobb fogamzásgátló

Az évszázad közepére megáll a Föld népességének növekedése, és utána drasztikus csökkenés következik. A népesség csökkenésének gazdasági és társadalmi hatásait a kutatók ma még csak találgatják - írja a Newsweek legfrissebb száma. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének munkatársa arra figyelmeztet, hogy a hosszú távú demográfiai előrejelzéseket kétellyel kell fogadni.

Mindenki tudja, hogy túl sok ember él a Földön. A Föld népessége a mai 6,4 milliárdról 2050-re 9 milliárdra növekszik. Az 50 legszegényebb ország lakossága 2050-re megháromszorozódik, és eléri az 1,7 milliárdot.

De ez a történetnek csak az egyik fele. Számos országban már megindult egy olyan folyamat, melynek következtében a Newsweek cikkírója szerint 2050 után drasztikus csökkeni fog a Föld lakossága. Az embereknek ugyanis világszerte egyre kevesebb gyereke születik. 1972 óta a nők termékenységi rátája 6 gyerekről felére, 2,9-re csökkent, és a demográfusok szerint tovább fog csökkenni. Márpedig ahhoz, hogy egy társadalom újratermelje önmagát, átlagosan a nőknek 2,1 gyereket kellene vállalniuk.

A Föld lakosságának fele már jelenleg is olyan országban él, ahol kevesebb gyerek születik, mint amennyi biztosítaná a társadalom reprodukcióját. Az előrejelzések szerint 2050-re néhány közel-keleti országot és Afrikát kivéve a termékenységi ráta mindenhol 2 alá csökken.

Európában régóta ismert

Az európai demográfiai helyzet közismert. Az ENSZ 2002-es jelentése szerint a nyugat-európai országokban a termékenységi ráta már messze elmarad a kívánatostól. Legjobban Franciaország és Írország áll (1,8), legrosszabbul Olaszország és Spanyolország (1,2), közöttük pedig Nemetország az európai átlaggal (1,4). Ha ezek a számok helyesek, akkor Németország jelenlegi 82 milliós lakossága a következő negyven évben ötödével csökken.

Hasonló az helyzet Kelet-Európában is. Bulgáriában 38, Romániában 27, Észtorszában 25 százalékkal csökken a lakosság a század közepére. Oroszország lakosság jelenleg évente 750 ezerrel csökken, Nyugat-Európában ez a szám a század közepére elérheti az évi 3 milliót.

Annyi biztos, hogy fogy a magyar

Egy washingtoni népességkutató intézet augusztusban megjelent előrejelzése szerint Magyarországon az évszázad közepére 25 százalékkal csökken a népesség.

Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének munkatársa szerint a hosszú távú előrejelzéseket kétellyel kell fogadni, de a magyarországi demográfiai helyzet valóban aggasztó, mivel 1981 óta folymatosan csökken a születésszám.

A magyar társadalom elöregedése még nem öltött riasztó mértéket, mivel korán halunk - mondja az Indexnek a kutató. Ha viszont emelkedne az átlagéletkor, akkor át kellene alakítani a társadalombiztosítási rendszert, aminek - mint a nyugat-európai példák mutatják - nem örülnének a választók.

Mivel az előrejelzésekben a migráció a legbizonytalanabb tényező, megjósolhatatlan, hogy munkaerőimportra fogunk-e szorulni. Annyi biztos, hogy szakmunkáshiány várható.

A kutató szerint megalapozottnak tűnik az az előrejelzés, hogy 2050-re 8 millióra csökken a magyar népesség. A szakemberek számára egyébként jó ideje ismert, hogy a termékenységi ráta világszerte tapasztalható csökkenése az évszázad közepére megállítja a népesség növekedését.

Ázsia hamarosan követi Európát

Japán lakossága a nők 1,3-as termékenységi rátájával a jelenlegi 127 millióról a következő négy évtizedben negyedével csökken.

Kína lakossága 2020 körül éri el csúcspontját 1,5 milliárd fővel, de utána a század közepére minden nemzedékkel 20-30 százalékkal csökkenni fog, és a növekvő élettartam és az alacsony termékenységi ráta miatt Kína egy nemzedék alatt annyira elöregszik, mint Európa száz év alatt.

A városban a gyerek költség

"A pestisjárvány óta az elmúlt 650 évben a születési és termékenységi ráták soha nem csökkentek ilyen sok helyen, ilyen mértékben, ilyen sokáig és ilyen alacsonyra" - idézi a Newsweek szerzője Ben Wattenberg szociológus "Kevesebben: Az elnéptelenedés új demográfiája hogyan alakítja jövőnket" című könyvét.

Wattenberg szerint sok, eddig független tendencia összekapcsolódása okozza ezt a demográfiai változást. Az emberek világszerte vidékről városokba költöznek, és ezzel a gyerek inkább költség lesz, mint tőke. 2007-re a világ népességének több mint fele városlakó lesz.

De sok más tényező is csökkenti a nők termékenységi rátáját: a későbbi házasságkötés, a tanulás, a válás és a fogamzásgátlás terjedése. Továbbá, mint Európában már régen megfigyelték, a gazdagodás csökkenti a gyermekvállalási kedvet. "A kapitalizmus a legjobb fogamzásgátlás" - mondja Wattenberg.

A gazdasági következményeket még csak találgatják

A világméretű népességcsökkenés gazdasági következményeit még csak találgatják a kutatók. Néhány közgazdász szerint elképzelhető növekvő gazdaság csökkenő népességgel, a pesszimista többség szerint viszont a csökkenés és az elöregedés súlyosbítani fogja a társadalmi és gazdasági problémákat. Elég megnézni, mi történik Japánban vagy Európában, mondják.

Olaszországban a demográfusok előrejelzése szerint a következő négy évtizedben 40 százalékkal csökken a munkaképes korú lakosság, és csökkenés várható a többi elöregedő európai országban is. A nyugdíjrendszer megváltoztatása miatti tiltakozások és sztrájkok Németországban, Franciaországban és Olaszországban előre vetítik, milyen generációs konfluktusok lesznek, ha nyugdíjba mennek a baby boom idején született európaiak.

4-2-1

De ez csak kis csetepaté lesz ahhoz képest, ami Kínában várható, ahol az egyke-politika az úgynevezett 4-2-1 probléma kialakulásához vezett: potenciálisan minden egykének két szülőre és négy nagyszülőre kell majd gondot viselnie. A jövedelmek viszont nem emelkednek elég gyorsan ahhoz, hogy ellensúlyozzák ezt a terhet.

Az előregedő lakosság gyorsan véget vet Kína versenyképességének, mely a látszólag kimeríthetetlen olcsó munkaerőn alapul. Annyi biztosnak tűnik, hogy az ázsiai fejlődő gazdaságok közül Kína lesz az első, mely előbb elöregszik, mint meggazdagodna.

Amerika sem ússza meg

Míg Európában csökken, addig az Egyesült Államokban viszonylag stabil a népesség, a termékenységi ráta a társadalom újratermeléséhez szükséges 2,1 körül ingadozik. Ha ehhez hozzávesszük a bevándorlást, akkor a cikkíró szerint láthatjuk, hogy az Egyesült Államok lesz az egyetlen modern nemzet, mely tovább növekszik. A következő 45 évben 100 millióval emelkedik népessége, míg Európa csaknem ugyanennyi embert veszít.

De amerika sem ússza meg a demográfiai átalakulás következményeit. A kongresszus költségvetési bizottsága szerint az egészségügyi és társadalombiztosítási költségek 2000-ben a GDP 4,3 százalékát tették ki, ez az elöregedés miatt 2030-ban 11,5, 2050-ben pedig 21 százalékra emelkedik.

Továbbá az Egyesült Államok biztosan megérzi majd fő kereskedelmi partnereinek problémáit. Mi történik majd a kamatlábakkal, ha az elöregedő japán társadalomban az emberek elkezdik elkölteni híresen magas megtakarításaikat, vagy a kínai beruházásokkal, amikor a század közepén a kínai munkaerő 35 százalékkal csökken?

Etnikai feszültségek az Egyesült Államokban is erősödni fognak, ahogy a fehér és a afroamerikai lakosság fokozatosan kisebbséggé válik egy multikulturális társadalomban.

Az előbb-utóbb munkaerőimportra szoruló Európában és Japánban viszont komolyabb etnikai konfliktusok alakulhatnak ki a bevándorlók és a nemzeti identitásukat féltő "bennszülöttek" között. Japán jelenleg is gyakorlatilag zéró-emigráció politikát folytat. Ugyanezt tette még tíz éve Európa is, bár ma már elismerik, hogy szükségük van bevándorlókra, és elkezdték tervezni is e folyamatot.