A hatalom ópiuma

Nem nagyon kell részletezni azt, hogy ha valaki egy napra diktátorosat akar játszani, az ritkán jelent jót. A diktátorkodás természete az, hogy erősen addiktív, valószínűleg az üzletember Trump karrierjében sem véletlen, hogy mégis a politikába akar 80 éves korára visszakanyarodni ahelyett, hogy ingatlanbizniszeit vagy családja társaságát élvezné.

A hatalomról régóta tudjuk, hogy ópiumként viselkedik, nem ez a meglepetés. A baj akkor van, ha valakiről látszik, hogy nem tud meglenni nélküle. Erre találták ki a rómaiak is azt kétezer éve, hogy diktátort csak hat hónapra lehet beiktatni, amíg a vész elmúlik. A még nagyobb probléma az, ha ezeket a személyeket a villogó piros felkiáltójelek ellenére újra és újra hatalomra segítik. Lehetnek okosak, szépek, vagy éppen mindenben egyetérthetünk velük, ez onnantól kezdve már nem ideológiai kérdés, hanem egyszerű pszichológia: egy hatalomaddikt személyt akarunk-e magunk fölött.

A függő ember mást fog megtenni a hatalomért, mint a független. A függő minden erejével azon fog dolgozni, hogy a hatalmat megtartsa. Trükkel, ármánnyal, pénzzel és bizony erőszakkal, ha kell. A hatalom ópiumától való függetlenség legjobb megvalósulása a mai napig a demokrácia. Éppen azért, mert tudja az illető, hogy négy vagy nyolc éve van, és utána váltógazdaság következik, vagy mandátumlimit van. A belső hatalommegosztás lassítja az addikciót. Az intézményi fékek és ellensúlyok épp ezt szolgálják.

Csakhogy, ha valaki e demokratikus gátak lebontásával kampányol vagy arra utalgat, hogy a hadsereget is kész bevetni, és hogy a demokratikus intézmények lényegében az ellenség ármányai, az ügye kicsit gyanús, madártávlatból még átlátszó is.

A meglepő fordulata a történelemnek, hogy nem tanultak belőle azok, akik a legnagyobb kárvallottjai. A szavazók, vagyis mi, az emberek. Akiket háborúba küldtek a wannabe diktátorok, vagy akiket elszegényítettek, a társadalom szélére szorítottak, vagy más módon tettek tönkre. Egész félelmetes látni, ahogy az alvajáró szépen emeli kezeit, és elkezdi lassú mozgását. A lépcső megint ott lesz. Megint lecsúszunk. Megint nehéz lesz visszajönni belőle, megint fájdalmas lesz az ébredés.