A grúz csapda

Hetek óta tüntetések zajlanak Tbilisziben, ahol a kormánypárt, a Grúz Álom egy civil szervezeteket az orosz mintára átvilágító törvényt nyomott elfogadásra. A „külföldi ügynök” szabályozás szokás szerint arra utazik, hogy amely szerv a bevétele több mint 20%-át külföldről kapja, azt stigmatizálja a törvény. Ez ellen tiltakozik a grúz fiatalság, de általában is a lakosság közel négyötöde EU-párti.

Tavaly már próbálkoztak ezzel, akkor a népharag megakasztotta a jogalkotást. Idén ősszel ráadásul parlamenti választás lesz az országban, úgyhogy a mai napig egyébként népszerű kormánypárt lehet, hogy ezzel a törvénnyel akarja megkülönböztetni magát a belső politikai spektrumon. Azért is gondolhatták talán, hogy átcsúsznak ezzel, mert az EU maga is elfogadott egy külföldi befolyásolás elleni szabályozást, csakhogy más az, amikor a belső ellenzék kiherélésére használják fel a külföldi ügynöközést, mint amikor harmadik országok befolyásolási kampányai ellen irányul.

Hasonló a kérdés a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatal esetében: belső ellenségtől politikai döntések mentén védi a kormánypártot, vagy külső beavatkozásoktól védi a magyar államérdeket függetlenül a mindenkori kormánytól? Mindenesetre sokban hasonlít a grúz tervezet a Putyin-féle eredeti törvényhez, amelynek nyomán azóta több mint 200 civil szervezetet egyszerűen felszámoltak.

Hogy a miniszterelnök mögött álló grúz oligarcha orosz kapcsolatai mennyit nyomtak a latban, amikor erre az útra lépett az ország vezetése, az erősen kérdéses. Mostanra már világos, hogy a nyugati világ nem fogja következmények nélkül hagyni, ha átmegy a törvény (még az államfő várhatóan visszaküldi a parlamentnek). Ez viszont kimerülhet abban, hogy szép elítélő nyilatkozatok születnek, hiszen eközben Grúziát nem szabad a NATO-tábornak elveszíteni, mert akkor rögtön lenyúlnak érte Moszkvából.

Holott a 2008-as orosz invázió óta az ország egy részét továbbra is megszállva tartják, két szakadár régióját nem tudta visszaszerezni Grúzia. De a geopolitika makacs dolog: az ország ettől még határos Oroszországgal, és a Fekete-tengeren eleve nehéz nyugati segítséget vinni...

A hibrid hadviselés egy újabb elrettentő példája ez, amikor belpolitikai feszültséget, lassan erőszakot szít a látványos és provokatív, orosz mintájú törvénykezés. Erre ha reagál a Nyugat, akkor Lavrov nekiesik, hogy beavatkozik a belpolitikába az EU és az USA, bezzeg ha Moszkvával barátkoznának, ilyen nem történne (haha). Ha nem reagál a Nyugat a fejleményekre, akkor meg jól elmagyarázza az orosz narratíva, hogy a grúzokat magukra hagyta a Nyugat, úgyhogy jobban teszik, ha Moszkva felé fordulnak. Szóval értjük, hogy ki állította fel ezt a csapdát, már csak okosan ki kell kerülnünk.