<p>Hivatalos: Schmitt Pál plagizált! Az ügyet vizsgáló egyetemi bizottság nyilvánosságra hozta jelentését és ez áll benne. Más szavakkal, de ez. Ám a következő mondatban az egyetemi, szakmai tekintélyek elnézően elmosolyodnak és jelzik: ezért azért nem a bohó másoló deák a hibás, hanem az, aki nem mondta neki, hogy nem illik ilyet csinálni. És ezzel részükről az ügy le van zárva. (Bár egy különvélemény volt, de az lapzártáig nem derült ki, hogy miben különbözött.)</p>
A doktorok Maradonája
Miként az első nyilatkozatok alapján le van zárva az ügy a Fidesz és a KDNP részéről is. És ebben igazából nincs is semmi meglepő. Aligha számíthatott ugyanis arra bárki ma Magyarországon, hogy a kétharmados többsége birtokában éppen minden felforgatásán ügyködő Orbán Viktor államfőjelöltjéről és e minőségében egyik legfőbb gyakorlati támogatójáról öt tudósember azt fogja mondani, hogy lopott. Legalábbis így, közvetlenül biztos nem.
Mert azért mentségükre szóljon: kimondták. Csak kicsit másképp. Olvassunk bele egy pillanatra a szövegbe. „A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul” – jegyzik meg óvatosan, néhol pedig pontos oldalszámokat is megjelölnek, meg forrásokat. Ám azért hozzáteszik: a dolgozatot elfogadó Testnevelési Egyetem követett el szakmai hibát, mivel „ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak”. A testületből pedig lapzártánkig szinte senkit sem lehetett elérni, akit mégis, az nem akart nyilatkozni.
Amin megint csak nem lehet meglepődni. Az ügy ugyanis kitartóan és rémesen kínos. A vizsgálóknak pláne, hiszen pontosan tudják, ilyenkor címet visszavonni illenék, oszt ha a jelentkező nagyon doktor akar lenni, fusson neki még egyszer, ha van még ereje és önálló gondolata a témáról.
Nem fogják ezt tenni.
A döntés tehát egyetlen ember kezében van, őt pedig úgy hívják: Schmitt Pál. Védekezett, amíg csak tudott (bár nem túl meggyőzően), de vége. Most kellene felállni: doktorit visszaadni, lemondani, és elvonulni.
Lehet persze minderre azt mondani, amit egy ismerősöm jegyzett meg: mindenki tudja, hogy Maradona 1986-ban kézzel ütötte be a labdát az angoloknak, mégsem vették el az argentinok világbajnoki címét. Csakhogy ő még ugyanazon a meccsen szerzett egy olyan gólt is, amilyet keveset látott a világ.
Schmitt Pálnak azonban nincs nagy gólja. Meg nincs is semmi a világon, aminek ő lenne a Maradonája.
Nagy Iván Zsolt; a szerző magyarországi publicista
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.