A borzalom lajstroma

Az amerikai tudósok sürgetik egy olyan adatbázis létrehozását, amelyben olyan baktériumok és vírusok genetikai információit gyűjtenék össze, amelyeket biológiai fegyverekben alkalmaznak, illetve amelyeket az ilyen fegyverekkel fenyegető terroristák használhatnak.Az adatbázist haladéktalanul össze kell állítani, hiszen ez egyike azon fontos teendőknek, amelyeket a nemzetközi terrorizmus ellenében, muszáj végrehajtani.

A másik lépés, az azoknak a laboratóriumoknak biztonságát érintené, amelyekben veszélyes biológiai anyagokkal dolgoznak. Az ilyen létesítmények esetében szigorú biztonsági előírásokat kell foganatosítani, valamint a lehetséges biztonsági eszközöknek is viszonylag széles spektrumát kell alkalmazni.
Mindezt az AAAS (American Associationa for the Advancement of Science) rendes évi gyűlésén kiadott nyilatkozatban hozták nyilvánosságra az amerikai tudományos élet képviselői. Ugyanakkor felszólították az Egyesült Államok kormányát arra is, hogy a biológiai fegyverek kérdéséről, azok alkalmazásáról és előfordulásáról kezdjen tárgyalásokat más országokkal, és indítványozzon együttműködést, a fenti célokat is érintő kérdésekben.

Az adatbázis elkészülte azonban még igen távoli. Noha a Bush-kormányzat hatalmas pénzeket fektet a bioterrorizmus veszélyének elhárítását elősegítő kutatásokba, a feladat nem megoldható egyik napról a másikra.
Jelenleg az anthrax bacilus genetikai feltérképezése folyik, és a munka lassan a végéhez közelít. A munkát irányító amerikai Genomkutató Intézet úgy véli, hogy a munkát nem szabad abbahagyni a lépfenénél, hanem minden potenciálisan biofegyveralapját képező kórokozó esetében el kell végezni a bonyolult vizsgálatokat. Az AAAS állásfoglalása szerint is egy ilyen adatbázis, amelyben ezek a pontos genetikai adatok megtalálhatóak, felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtana biológiai fegyverekkel végrehajtott (terror-) támadás esetén.

Az adatbázisból ugyanis nagyon rövid idő alatt megtudható volna mindaz, ami ma csak napok, vagy hetek alatt tudható meg egy hasonló kórokozóról: Mivel állnak szemben, honnan jöhetett, végrehajtottak-e rajta genetikai módosítást, vagy sem, illetve mely antibiotikumokra érzékeny, és melyekre nem.

Az adatbázis, a „borzalom könyvtára” megalkotása tehát igencsak esedékes volna, és életmentő szerepe vitathatatlan. Azonban egy ilyen terv végrehajtása irdatlan pénzbe kerülne, amelyet még az USA sem viselhet egyedül, de még inkább rengeteg időt venne az igénybe, hogy az összes számbavehető kórokozó vizsgálata megtörténjék.
Ehhez pedig, az amerikai tudósok véleménye szerint az is szükséges, hogy az Egyesült Államok nyitottan kezelje ezt a kérdést, és az lehetőség szerint nemzetközi feladattá válhasson.

Az AAAS konferencián a tudósok hozzátették, hogy szerencsés volna az is, ha ennek érdekében az Egyesült Államok, visszatérne a biológiai fegyvereket korlátozó nemzetközi egyezményt (CWC, 1972) aláíró országok közé, amelyet ifjabb Bush elnök kormánya felmondott 2001 decemberében. Az amerikai kormány alternatív megoldásokat javasol e téren, de ezek mibenléte még nem pontosan ismert, mindenesetre a jelenlegi amerikai vezetés hasonló lépései (ld. Kiotói Egyezmény) nem keltenek túl jó visszhangot a nemzetközi közösség szemében, és ez akár a pozitív célok elérését is hátráltathatja.