13. fizetés: hírverés vagy segítség?

Emelkedik az éjszakai, a hétvégi és az ünnepnapi műszakok után járó minimális bérpótlék, illetve adó- és járulékkedvezményt kapnak azok a munkaadók, akik 13. és 14. fizetést adnak alkalmazottaiknak.
A törvény kimondja azt is, hogy a 13. fizetést júniusban, a 14.-et pedig decemberben kell kifizetni.

Elvben valóban igaz, hogy a jogszabály kedvez a munkaadóknak és az alkalmazottaknak is. A bérpótlék emelkedése – az ünnepnapi bérpótlék kivételével – valóban nem túl magas. A minimálbér 30–40–50 százaléka – természetesen órabérre számítva – nem túlságosan nagy összeg, egy műszak esetében az emelkedés csak a vasárnap dolgozóknál lépi át az óránkénti egy eurót. Májustól óránként legalább 1,38 eurót, vagyis egy nyolcórás műszakra számítva 11 euró pótlékot kell fizetnek annak, aki vasárnap dolgozik. Aki szombaton, az a felét kapja, 5,5 eurót. Ennyi pluszpénz igazán jár annak, aki hétvégén kényszerül dolgozni, és ráadásul a munkaadók a munkaerőhiány miatt feltehetően mindenképpen rákényszerülnek arra, hogy jobban megfizessék azokat a dolgozókat, akik hajlandóak a „nem hagyományos” munkaidőben dolgozni.

Probléma azonban mégis van: hogy kommunikációs szempontból a lehető legtöbbet nyerje a kormány, kampányszerűen, rövid előkészítés után, ráadásul év közben, májusban vezeti be a változásokat. A vállalkozók legalább egy évre terveznek, ezért csak valóban indokolt esetben kellene a gazdaságot érintő törvényeket év közben módosítani. A gazdaság ugyanis mindenekelőtt kiszámítható, a lehetőségekhez képest állandó környezetet igényel.

Ugyanez vonatkozik a másik intézkedésre is, ami ugyan látszólag szintén a munkavállalóknak kedvez, de valójában a munkaadóknak előnyös. Pontosabban előnyös lenne, ha nem bástyázták volna körbe nehezen, túl költségesen teljesíthető feltételekkel.
 

Pedig ez egy valóban jó lehetőség lenne, ami az alkalmazottnak pénzt hoz, a munkaadónak pedig valamelyest pénzt takarít meg. Persze a munkaadói megtakarítás csak akkor érvényes, ha már korábban is fizetett 13. fizetést.

A járulék- és adócsökkentés a vállalkozóknak jó, de a feltételek miatt nehéz élni vele. A munkaadónak ugyanis az alkalmazott teljes átlagfizetését ki kell fizetnie 13. vagy 14. fizetésként, miközben az adó és járulékkedvezmény csak 500 euróig érvényes. Kevés az olyan munkaadó, aki tényleg teljes értékű 13. fizetést tud adni, ha pedig ennél kevesebbel jutalmazza alkalmazottját, akkor már nem élhet az állami kedvezménnyel.

A másik feltétel még érthetetlenebb: 14. fizetést csak az adhat, aki adott 13-at is. Pedig Szlovákiában gyakoribb a karácsony előtti jutalmazás, a szabályozás azonban lehetetlenné teszi a kedvezmény felhasználását azok számára, akik egy évben csak egyszer, karácsony előtt adnának plusz fizetést. Holott akkor már jobban látják cégük éves gazdasági eredményeit, szabadabban mernek költekezni, és a munkavállalónak is segítség a karácsony előtti jutalom.

A munkavállalók szempontjából is van két kizáró megkötés. Az egyik, hogy a 13. fizetést csak 2 éves munkaviszony, a 14.-et pedig csak 4 éves munkaviszony után lehet kifizetni. A két év még talán a többség számára teljesíthető, de a négyéves munkaviszony ugyanazon a munkahelyen napjainkban már nem annyira általános. Ha a kormány tényleg segíteni akarja a munkaadókat és a munkavállalókat, akkor ezeket a feltételeket még enyhíthetné.