Jöhet a 13. és a 14. fizetés – de ki fogja megkapni?

Májustól két lépésben emelkedik az éjszaka és a hétvégén, valamint az ünnepnapokon végzett munkáért járó bérpótlék. Az éjszakai munka után járó pótlék az óránkénti minimálbér 20%-áról 30%-ra emelkedik, jövő májustól pedig 40%-ra. Az ünnepnapi bérpótlék a jelenlegi minimális órabér 50%-áról már májusban 100%-ra emelkedik. Változik a hétvégi munkáért járó bérpótlék kiszámítása is. A szombati ledolgozott műszakért járó pótlék májustól az óránkénti minimálbér 25%-ára, jövő tavasszal pedig az óránkénti minimálbér 50%-ára nő. A vasárnapi munkavégzésért már idén az óránkénti minimálbér 50%-a jár, jövőre pedig a 100%-a. Az emelés a magánszektor mellett az állam- és közigazgatásban dolgozókra is vonatkozik. A munka törvénykönyve módosítása bevezeti a 13. és 14. fizetést. A munkaadó ezt nem kötelezően, hanem önkéntesen adja, és ebben az esetben adó- és járulékkedvezményt kap 500 euróig. Feltétel azonban, hogy a 13. fizetésnek az alkalmazott átlagkeresetének megfelelő összegnek kell lennie, és csak az kaphatja meg, aki két éve megszakítás nélkül munkaviszonyban van. A 14. fizetést csak a 13. fizetéssel együtt adhatja a munkáltató. 

Robert Fico kormányfő szerint 762 ezer embert érint a különböző bérpótlékok emelése. „A 13. és 14. fizetés még akkor is nagyobb jövedelmet jelent, ha önkéntes alapú” – közölte a kormányfő. Andrej Danko (SNS) szerint a 13. és 14. fizetés törvénybe iktatásával a munkáltatóknak megéri jutalmazni az alkalmazottakat. Viszont Jozef Mihál (független) volt munkaügyi miniszter szerint a bérpótlék emelésének fele adó formájában visszavándorol az államkasszába, nem a dolgozók számlájára kerül. A 13. és a 14. fizetés kapcsán kijelentette, nincs reális esély arra, hogy a munkaadók a pluszbért azelőtt kifizessék, hogy átdolgoznák jutalmazási rendszerüket. Ennek oka, hogy az átlagkereset magasabb a havi keresetnél. 

Májustól emelkedik a bérpótlék az éjszakai műszakért, a hétvégi munkáért és az ünnepnapokért – a parlament módosította a munka törvénykönyvét, melyben bevezeti az önkéntes alapú 13. és 14. fizetést is. Az ellenzék szerint a gyorsított eljárásban és szakmai vita nélkül elfogadott módosításoknak korántsem lesz a koalíció által beharangozott hatása. 

Az éjszakai és a hétvégi munkáért és az ünnepnapokért járó bérpótlék két lépésben emelkedik. Májustól az éjszakai munka után járó bérpótlék az óránkénti minimálbér 20%-ról 30%-ra emelkedik, jövő májustól pedig 40%-ra. Azok a munkáltatók, akik jobbára éjszaka foglalkoztatják alkalmazottaikat, a kollektív szerződés keretében alacsonyabb bérpótlékban, az óránkénti minimálbér 25%-ában is megállapodhatnak májustól. Jövő tavasszal pedig a maximális 35%-os bérpótlékról köthetnek egyezséget. Ez a kivétel azonban csak azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik nem végeznek veszélyes munkát, azokban a vállalatokban, ahol a munkáltató legkevesebb 20 alkalmazottat foglalkoztat, és ahol működik a szakszervezet. Ilyen átlag 5%-kal alacsonyabb kivételben a munkáltatók a szakszervezetekkel a hétvégi munka után járó bérpótléknál is megállapodhatnak. A munka törvénykönyve módosítása bevezeti az önkéntes alapú 13. és 14. fizetést, melyek után a munkáltató adó- és járulékkedvezményt kap 500 euróig. A 13. fizetést először júniusban fizetheti ki a munkáltató, a 14. fizetést decemberben. Utóbbi csak azoknak jár, akik legalább négy éve megszakítás nélkül dolgoznak munkaadójuknál. A magánszektor mellett az állami és a közigazgatásban dolgozókra szintén vonatkozik. A kormány sikerként könyveli el a munka törvénykönyve módosítását. „A 13. és 14. fizetés törvénybe iktatásával a hazai szociális rendszer megközelíti a fejlett országok szociális rendszerét” – közölte Andrej Danko (SNS) házelnök. 

Vissza az államnak 

Miroslav Beblavý (független) szerint a bérpótlék emelésére szükség volt. Egyrészt a munkáltatók mérlegelni fogják az éjszakai és hétvégi munka szükségességét, másrészt jobban megfizetik a különböző műszakban dolgozókat. „Ugyanakkor a munkaügyi minisztérium számításai alapján az emelt bérpótlék fele visszacsorog az állami költségvetésbe. Ezért a törvénymódosítás legnagyobb győztese Peter Kažimír pénzügyminiszter, nem pedig a dolgozók” – jelentette ki Beblavý. Becslése szerint a módosításnak köszönhetően már idén több száz millió euró csorog vissza az államkasszába. Jozef Mihál (független) volt munkaügyi miniszter szerint egyetlen, Nyugat-Szlovákiában letelepedett vállalatnak sem fog gondot okozni a bérpótlék emelése. „Többségük eddig is adott pótlékot az alkalmazottainak, viszont súlyos problémát jelent majd több, Kelet-Szlovákiában működő kisebb vállalkozásnak” – magyarázta Mihál, aki példaként a kisebb biztonsági szolgálatokat, az önkormányzatok által működtetett szociális szolgáltatásokat (DSS), és a vidéki turizmusból élő kisvállalkozókat hozta fel. 

1-2% kap 13. fizetést 

Jozef Mihál szerint idén a dolgozók alig 1-2%-a kaphat 13. és 14. fizetést. Erre csak akkor lát esélyt, ha a cégek jövőre átdolgozzák a jutalmazási rendszerüket. Állítja, hogy a munkáltatók többségének teljesíthetetlen feltétel, hogy a 13. és 14. fizetést az átlagkeresethez kötötték, ez ugyanis magasabb, mint az alkalmazott havi keresete. „Szeretném látni azt a céget, amelyik évente kétszer a standardfizetés mellett mintegy 17%-kal magasabb bért is képes lesz kifizetni” – érvelt Jozef Mihál, aki szerint a munkavállalók többsége csak álmodozhat a 13. és 14. fizetésről. Andrej Danko szerint most lehetetlen megjósolni, hány cég él majd a 13. és 14. fizetéslehetőségével, ahogyan arra a kérdésre sem adott egyenes választ, hogy a módosítások milyen hatással lesznek majd az állami költségvetésre. 

Gyorsan, logikátlanul 

A volt munkaügyi miniszter azért is bírálta a kormánykoalíciót, mert gyorsított eljárásban, szakmai vita nélkül nyomta át az átgondolatlan, sokszor logikátlan módosító javaslatokat. Jozef Mihál szerint a tervezet aránytalan különbségeket vezet be az otthonról dolgozó alkalmazottak és a megbízási szerződésre dolgozók között. „Előbbiek ugyanis a módosítás alapján semmilyen bérpótlékra nem jogosultak, utóbbiak viszont mindre. Azok, akik például szerződés alapján fordítanak, mind ki fogják mutatni a hétvégi és éjszakai munkát” – magyarázta a képviselő, aki ezért már a következő ülésre beterjeszti a munka törvénykönyve módosítását.