Utasjogok a légi közlekedésben

SZABÓ LÁSZLÓ

Az uniós törvény alapján ha úgynevezett vis maior helyzet van (olyan előre nem látható körülmény, amelyet a légitársaság nem tud befolyásolni, például a szélsőséges időjárási helyzet), akkor az utasoknak nem jár kártérítés. Ugyanakkor a légitársaság köteles mindent megtenni, hogy az utast az eredeti célállomásra szállítsa.

A hétvégén tehát a légitársaságoknak kötelességük volt, hogy eljuttassák az utasokat az eredeti célállomásra. Mivel a budapesti (később a bécsi) reptér nem tudott gépeket fogadni, ezért az tűnt kézenfekvőnek, hogy az utasokat autóbosszal szállítják el. Míg a nemzeti légitársaságok (KLM, Lufthansa, British Airways) egy órán belül küldtek buszokat a Bécsben rekedt utasokért, addig a fapadosok csak reggel. Sok utas addigra maga megoldotta a hazautazást. Tehát a hagyományos légitársaságok utasai minden szükséges szolgáltatást megkaptak, és mivel vis maior volt, ezért kártérítés nem jár.

Más a helyzet a fapadosok (Wizzair, Ryanair) utasaival. Ők az egész éjszakát a reptéren töltötték, semminemű információt nem kaptak (ez részben érthető, hiszen Bécsben nincs képviseletük, és mivel nincsenek légiszövetségben, az esetleges partnerek sem tudtak segíteni). A légitársaság kötelessége lett volna meleg ételt adni az utasoknak, amíg azok várakoznak (ezt a gyakorlatban utalvánnyal oldják meg a fuvarozók), sőt, mivel éjszaka volt, az utasoknak szállásra is joguk lett volna. A Wizzair később közleményben sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és megígérte, hogy akik egyénileg utaztak haza, azok költségét – ha kértek számlát – megtérítik. A kérdés, hányan kértek számlát a hirtelen szerzett fuvarról, arról nem is beszélve, hogy ilyen késő éjszaka leginkább barát vagy családtag mozgósítható, ők pedig ritkán adnak számlát…

Mivel közeledik a tél, a hasonló esetek – akár a köd miatt, akár a hó miatt – könnyen előfordulhatnak. Ezért nem árt tudni, hogy utasként mit tehetünk ilyen esetben. Elsősorban keressük meg a légitársaság képviselőjét a repülőtéren, tőle kell segítséget kérnünk. Ha éjszaka van, és már esélytelen, hogy még aznap folytathatjuk az utat, akkor melegétel-utalványt, távközlési szolgáltatásokat, szállást kell kérnünk tőle – ezt a légitársaság fizeti. Étkezési utalványt akkor kell adni, ha az utas több mint négy órát vár vagy a járat több mint négy órát késik. Ha nem ajánlják fel vagy nincs képviselő a repülőtéren, akkor foglalhatunk egy szállodai szobát, lehetőleg 100 euróig, és kérjünk róla számlát – ezt a légitársaság utólag köteles megtéríteni. Ahogy a terminálnál elfogyasztott ételek, italok árát is – ezeket a számlákat is tegyük el, a reklamációkor csatoljuk a panaszhoz.

Ha nagy a káosz, érdemes önállósítani magunkat, ezzel sok bosszúságtól megkíméljük magunkat, és a kiadásokat is megtérítik. De mindig figyeljünk arra, hogy ésszerű, életszerű összeget költsünk, hiszen – bár jogunk van szállásra – a légitársaság nem fog kifizetni egy 500 eurós luxuslakosztályt. Ugyanez vonatkozik az étkezésre is, ne rendeljünk drága borokat és alkoholos italokat, mert annak árát nem térítik meg.

A hétvégi eset is bizonyítja, hogy ha baj van, akkor a legjobb, ha utasként aktívan bekapcsolódunk a probléma megoldásába, és nem éjszakázunk a repülőtéren, ha kényelmes szállodában is aludhatunk. A későbbi reklamációkor pedig a légitársaság köteles megtéríteni a költségeket, hiszen erre kötelezi a légi utasok jogairól szóló jogszabály.