Strasbourg – a Rajna parti város

SUSLA BÉLA

A városba látogatók bizony sok esetben legfőképpen egy valamire összpontosítanak: hol is az Európai Parlament székhelye, a hatalmas épületkolosszus, a vén kontinens törvényhozó testülete. S ahogy éppen városnézésre szánják el magukat, csodálkozva látják-tapasztalják, hogy mennyi mindent rejt magában a város, amelyért oly sok harcot vívott egymással a két európai nagyhatalom – Németország és Franciaország. Mert valóban a szó szoros értelmében ádáz küzdelem folyt a határvárosért, például 1871-ben Németország birodalmához tartozott, 1918-ban visszakerült Franciaországhoz, majd a második világégés idején ismét Németország része, hogy aztán később visszacsatolják Franciaországhoz.

„És lőn világosság…”

Johann Gensfleich Gutenberg szobrát a városban David d' Angers készítette 1840-ben. A könyvnyomtatás atyjának tiszteletére, pontosabban azért, mert Strasbourgban is járt és fontolgatott a nagy tudós, miképpen lehetne megalkotni a betűnek nyomtatott formában történő terjesztését, népszerűsítését. A szobor a könyvnyomtatás feltalálóját egy papírral a kezében ábrázolja, melyen a következő felirat áll: „És lőn világosság”. Gutenberg János tehát ebben a városban is kísérletezett, aminek aztán felettébb komoly eredménye lett: 1455-ben feltalálta a betűjeleket és kiadta az első nyomtatott Bibliát. Azért is csodálatos ez a hely, mivel a könyvkereskedők itt adnak egymásnak randevút, s használt könyveiket hetente akár két, három alkalommal is kínálják sátraikban.

Lovagi tornák a középkorban

A La place Broglie a város gyakori megállója a külföldi turisták számára. 1730-ban Strasbourg katonai kormányzója, Francois Marie, XV. Lajos egyik legkiválóbb generálisa úgy döntött, hogy itt hozza létre a Hanau-Lichtenbergek székhelyét. Jelenleg a polgármesteri hivatal működik itt. Nagyon sok látogató éppen a Városházán szemlélődik, főképpen a helyi esküvői szertartások alkalmával. S odapillantanak, meg-megállnak természetesen a Nemzeti Bank épületénél is, felfigyelve a Marseillaise szerzőjének, Rouget de Lisle-nek a képmására. Claude Joseph Rouget de Lisle eredetlieg egy katonadalt komponált, amely később kapta a Marseillaise nevet, s ez a dal ma a francia nemzeti himnusz. S itt gyarapította tudását a német irodalom nagy alakja és egyénisége, Johann Wolfgang Goethe is.

Európa egyik legcsodálatosabb katedrálisa

Strasbourg történelmi remekei közül a legkiemelkedőbb mindenképpen a Katedrális. Már az 5. században megvoltak az alapjai ennek a remekműnek, közülük az egyik legjelentősebb az a bazilika, amelyet a Habsburg családból származó Werhner püspök kezdett építtetni. Igaz, lángok martalékaivá vált az építmény, de a helybeliek büszkén térnek vissza egészen az említett évszázadhoz, amikor a Katedrális megalkotása kerül szóba. Annak építése aztán egészen a XV. századig húzódott. A városra gyönyörű kilátás nyílik a kilátóból, ahova 300 lépcsőfok vezet fel. Sajnos, jelenleg a nagyközönség ezt nem élvezheti, de a város illetékesei nyomatékosítják, hogy a javítást mindenképpen megvalósítják, hogy az oda látogatóknak még jobban kedveskedjenek értékükkel.

A Louise Weiss

Ez az épület az Európai Parlament fő része Strasbourgban, amely a plenáris ülésteremnek ad otthont 18 másik tárgyalóterem és 1133 iroda mellett, összesen 220 000 négyzetméternyi területen. Az épület átadására 1999. december 14-én került sor Jacques Chirac, Franciaország köztársasági elnöke és Nicole Fontaine, az EP akkori elnöke jelenlétében. Az épület a maga 60 méteres tornyával Strasbourg egyik legmagasabb épülete.