Miért éppen Krakkó?

Ma pedig már biztosan tudom, életem egyik legjobb döntését hoztam meg hét évvel ezelőtt. És bár ma már nem Krakkóban élek, rendszeresen visszajárok minden évben; hisz mindig van egy új kiállítás, amit meg kell nézni, egy újonnan megnyílt étterem vagy kávézó, amit ki kell próbálni.

Mit érdemes megnézni a lengyel kulturális fővárosban?

A Rynek Główny, azaz a Főtér

A Főtér, azaz a Rynek Główny a középkori Európa legnagyobb terének számított (200 x 200 m). A tér ma is a város szívét alkotja: van itt virágpiac, több kávéház, étterem, sörkert és nagyon sok üzlet. 

A Sukiennice, azaz a Posztócsarnok

A nagy, gótikus stílusú Posztócsarnok építése 1344 körül kezdődött. Az épületet majdnem 50 év után, 1392-ben adták át. Jelenlegi, reneszánsz jegyekkel büszkélkedő külsejét a 16. században nyerte el. A földszinten, a csarnok belsejében kisebb standok találhatók, ahol jó áron kapni borostyán ékszereket és szőrmét. Emellett az épület otthont ad több múzeumnak is, amelyek közül a legizgalmasabb kétségkívül a Rynek Underground. A Főtér alatt mintegy 4000 négyzetméteren kb. 1000 év történelme mutatkozik be. Lengyelország és a Hanza-szövetség kapcsolata a kiállítás egyik legérdekesebb része, a bemutatott tárgyak között találunk régi fegyvereket, kereskedelmi árukat, de megtekinthetünk egy temetkezési helyet is. 

A Szent Mária-székesegyház

A Mária-templom gótikus mivoltja a 14. századból származik, de nem a külső az, ami a legcsodálatosabb építészeti remekké emeli. A háromhajós templombelső lélegzetelállító. Találkozhatunk itt Jan Matejko freskóival, Stanislaw Wyspianski ólomüvegeivel, számomra mégis a Viet Stross által készített oltárkép a leglenyűgözőbb. Kétségkívül ez Lengyelország egyik legfontosabb vallási épülete, amelyhez rengeteg legenda és mítosz fűződik: az egyik épp arra ad választ, hogy a templom ikertornyai miért nem egyformák. Nos, az épületet egy testvérpár kezdte el építeni a 14. században, de valamilyen okból kifolyólag az egyikük megölte a másikat. Így nem tudták befejezni a munkálatokat. Egy másik legenda ama őrszem történetét meséli el, aki a tatár hódítókat látva riadót fújt, s eközben lenyilazták. Az ő emlékére szól a kürt minden nap minden órájában.

A Wawel

Innen nem messze, kb. 15 percnyi sétára található a Wawel-domb. A kutatások szerint a szláv törzsek a 7. században telepedtek le a dombon, melyet szintén legendák öveznek. A legismertebb talán az a kora középkori monda, amely egy vérszomjas sárkányról szól. A sárkány a domb alatti barlangban élt, és – ahogy az a nyugati sárkányoknál megszokott – rettegésben tartotta a népet. Történt ám egyszer, hogy a legenda főhőse, Krak, megelégelte a dolgot, és megölte a sárkányt. Kátránnyal tömött ki egy birkát, amelyet a sárkány megevett. Ez okozta a vesztét. Krak ezután nyugodt szívvel megalapíthatta városát, a mai Krakkót. 

De térjünk vissza a várhoz és a katedrálishoz. Az épületegyüttesen fellelhetjük a gótika, a reneszánsz, a rokokó és a román építészet stílusjegyeit. Régen a lengyel királyok és királynők otthona volt; ma pedig rengeteg állandó és időszakos kiállításnak ad otthont.  

A waweli katedrális főhajóját számos kis kápolna veszi körül. A gótikus mennyezeten litván, lengyel és magyar címer is látható. Az 1519 és 1533 között épült Zsigmond-kápolna az egyik legfontosabb és legnagyobb hatású reneszánsz emlék Lengyelországban.

A Kazimierz, a zsidó negyed 

Az óvárostól sétatávolságra található zsidó negyed egykor önálló város volt. Bár napjainkban Krakkó szerves részét képezi, még mindig egyedülálló kultúrával és kisugárzással rendelkezik. A romos bérházak és zsinagógák között sajátos életérzést tapasztalhat meg a látogató.

A megannyi zsinagóga többsége csak évente egyszer, a Zsinagógák Éjszakáján látogatható. Külön kiemelném azonban a Szeroka utcán található régi zsinagógát, ami Lengyelország legöregebb zsidó szentélye. Az épület legrégebbi része a 15. századból származik. A szentélyben ma a zsidó kulturális örökség múzeuma működik. Kazimierz ismertsége leginkább a Schindler listája című filmnek köszönhető, melynek nagy részét a kerületben forgatták. 

Schindler gyára

Ha az ember Krakkóról ír, mindenképpen meg kell említenie Schindler gyárát, amely a Lipowa utca 4-es szám alatt áll. Bár sok útikönyv szerint az itt működő múzeum nem túl érdekes látványosság, számomra ez volt az egyik legizgalmasabb tárlat, amin valaha jártam. A kiállítás pontról pontra mutatja be a náci megszállást. A látogató megismerkedik a holokauszt történetével, de a földalatti lengyel ellenállásról is rengeteg információt kap. A filmszínházban megtekinthetünk egy dokumentumfilmet, amely a munkások életét és Schindlert mutatja be. 

Hortus Botanicus Universitatis Iagellonicae, azaz a Jagellói Egyetem botanikus kertje

A botanikus kert, amelyet 1783-ban alapítottak, általában nem szerepel a bakancslistákon. Pedig a 9,6 hektárnyi terület tökéletes azok számára, akik a természet közelségét keresik a nagyvárosban. Találunk itt egy kisebb erdőt, sziklakertet, gyógynövényeket, virágoskertet, tavat és üvegházat. 

Érdemes odafigyelni

…az úton való átkelésre

Minden esetben érdemes megvárni, amíg a lámpa zöldre vált. Nemcsak azért, mert így írja elő a KRESZ, hanem azért is, mert a helyi rendőrség nagyon komolyan veszi a biztonsági előírásokat. Az a gyalogos, aki piros lámpánál kel át az úttesten, komoly pénzbírságra számíthat. 

…bizonyos szabályokra

Bár Krakkó kétségkívül híres az éjszakai hedonizmusról, bizonyos szabályokat jobb tiszteletben tartani. Nyilvános helyen tilos inni. Hétvégenként – főleg a legismertebb szórakozóhelyeken – rengeteg rendőr felügyel a rendre. Azokra, akik az utcán próbálnak ünnepelni, magas bírságok várnak. 

Farkas Gabriella