Felejthetetlen kalandok Izland szigetén

A természet, az emberek, a kultúra, a nyelv... itt minden eredeti, pontosan olyan, vagyis ahhoz hasonló, mint amilyen akkor lehetett, amikor a nyolcadik században a vikingek elfoglalták Izlandot. A szigeten nem sok ember él, az ország lakossága nem sokkal haladja meg a 300 ezret, de ők megőrizték a hagyományaikat. Legyen szó a pogány tradíciókról, a gasztronómiáról, vagy éppen a lassított életritmusról. A nyelv, amelyet e szigeten használnak a helyi lakosok, már több száz éve (szinte) változatlan, az őslakosokról szóló legendák ma is úgy vannak leírva, mint akkor. A helyi anyukák, apukák ezt olvassák esténként a gyerekeknek.

Egy érinthetetlen sziget

Hasonló a helyzet a lovakkal is, amelyeket még a vikingek hoztak a szigetre. Az Izlandon található lovak ugyanis teljesen fajtiszták, ma is tiltott bármilyen ló behozatala a szigetre. Sőt, azok a lovak, amelyeket verseny vagy egyéb okok miatt elvisznek az országból, soha többé nem térhetnek vissza a szigetre.

Nehezen találunk még egy olyan országot, ahol ennyi ember hisz még a törpék létezésében, amelyek a hiedelem szerint a barlangokban laknak. Másrészt viszont az izlandiak rendkívül modern nemzetnek számítanak, hiszen folyamatosan követik, és a mindennapokban alkalmazzák is a világban elterjedt, vagy csak éppen felbukkant trendeket. Például az izlandi rendőrség fenn van a Facebook közösségi oldalon is, az indoklás szerint azért, hogy közelebb legyen az emberekhez, és hogy nagyobb bizalmat építsen ki az emberekkel. Ma már 47 ezer ember kedveli az oldalukat, ez a szám napról napra növekszik.

Vulkánok, gejzírek

Izland természetvilága rendkívül izgalmas. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan éltek a bolygónkon több százmillió évvel ezelőtt, akkor nem kell mást tenni, mint elutazni Izlandra. Itt minden fortyog, és nem csak a vulkánokból, hanem a kráterek, törésvonalak és a kőzetlemezek mentén is. Szinte bármikor elkezdhet folyni a forró láva. De éppen ez teszi még izgalmasabbá, kalandosabbá az izlandi kirándulást. Izlandon 22 vulkán van, és mindenki Katláról beszél, mely már több mint száz éve nem lépett működésbe, és sokak szerint hamarosan újra hallat magáról.

Félelmetes, mitikusnak tűnő iszapfortyogók, sárgás kénszivárgások, elképzelhetetlen színkavalkádban pompázó kietlen földek, kigőzölgésektől kísértetiessé váló árnyak sűrűsödnek egy zsebkendőnyi területen. Néhol a hó és a fekete lávakő összeér, másutt a párnaszerűen felgyűrődött, szivacsos kőzet mély üregeket rejt, és van, ahol csak saját felelősségre lehet sétálni, mert a talaj esetleg beomolhat. A terület valóban aktív.

Száguldozás a jégtakarókon

Amikor a családi program keretében a scooterekkel a jégtakarókon száguldozunk, akkor megfigyelhetjük, hogy a megfagyott hóréteg tetején gyakran vulkáni hamu van – ez lehet a Hekla-vulkán hamuja, de akár a nemrég kitört Eyjafjallajökull-vulkán hamuja is.

Izland sokszínű, már a főváros közvetlen közelében találkozhatunk a legnagyobb természeti attrakciókkal – a jégtáblákkal, a vulkánokkal, a gejzírekkel, a partokkal vagy a vízesésekkel. Ezek közül a legismertebb a Gulfoss, a Hraunfossar-vízesés – ez utóbbi vízesések a 900 méteres tengerszint feletti magasságból induló patakok és vízfolyások útja mentén találhatóak. A patakok forrásvidéke egy lávamező, amely a Langjökull-gleccser alatt található vulkánok többszöri kitörései által keletkezett. A vízesések a Hvítá folyóba ömlenek a láva porózus szegélyeiről. Lélegzetelállító élmény!

Érdemes felkeresni az egyik legkülönlegesebb helyet, ami a Földön létezik: Jökulsárlónt. Már-már fantasztikumnak ható látványa több mozifilm „díszletéül” is szolgált. A Vatnajökull jégsapka gleccsere egy lagúnába borjadzik, így a vízen jéghegyek úsznak. A parton apró jégszilánkok csilingelnek a hullámzásban, a kavicshegyek között pedig tengeri madarak fészkelnek, és zuhanórepülésben akár meg is támadják a betolakodót. A jéghegyek kiúsznak a tengerre, ahol fókák, apácaludak, pehelyrécék és északi búvárok kerülgetik őket. A lagúnában kétéltű, hatalmas kerekű és hajótestű járművekkel lehet a változatos színű és alakú jégdarabok között „csónakázni”. Sok kérdésre választ kaphatunk: miért kék az egyik jéghegy, miért fehér a másik? Tényleg 1000 éves jeget foghatunk a kezünkbe? Mit jelent az, hogy ez a legmélyebb gleccser?

Ezek nemcsak varázslatos helyek, de látványosak is, melyet lehetetlen elfelejteni. A gyerekeknek pedig még ennél is többet ér, hiszen egy izlandi kirándulás felér egy kitűnő földrajzkönyvvel is.

A pezsgő Reykjavík

Reykjavík egy tökéletes város – minden bár, minden étterem, minden ház olyan, mintha egy remek film díszlete lenne. Izland rendkívül autentikus, akkor is, amikor sötét felhőkön át süt a szemünkbe a nap, vagy amikor teljes ködben bőrig ázunk az özönvízszerű esőben (valószínűleg mindkettőt átélhetjük egy izlandi kirándulás során), azonban az szinte garantált, hogy nagyon mély benyomást kelt a sziget mindenkiben, aki egyszer ellátogat Izlandra.

Reykjavík híres a kitűnő éttermeiről is. Az ínyenceknek ez a város egy igazi paradicsom, de azok is finomabbnál finomabb ételeket ehetnek itt, akik csak a helyi ízekre kíváncsiak. Amit nem szabad kihagyni, az a báránysteak. A vacsora után érdemes ellátogatni egy orosz bárba – és ekkor egy újabb meglepetéssel, jobban mondva számunkra szokatlan dologgal találkozhatunk, ez pedig az éjszakai dugó, mely rendszerint este 11 és hajnal kettő között alakul ki az izlandi fővárosban, ekkor mennek ugyanis taxikkal helyi fiatalok be a városba, hogy egy jót bulizzanak. Reykjavík belvárosába éjszaka szinte nem lehet megmozdulni, olyan élet van a városban.

Izland egyértelműen a legjobb ország Európában, melyet egyszer mindenkinek látni kell!
(szl, eupolisz, bub)