Az Aeroflot piacszerzésre használja a Malévet

ÖSSZEFOGLALÓ

Politikai sikerként értékelik az orosz lapok, hogy az Aeroflot veheti át a szakmai irányítást Ferihegyen. Gazdaságilag az Aeroflotnak nem sokat hoz a Malév, ám arra tökéletes, hogy általa nagyban erősítse európai jelenlétét az európai légi közlekedési piacon.

A Kommerszant című moszkvai lap a Malévnál bekövetkezett tulajdonosváltásról szólva címében kiemelte: a magyar társaságnak hatékony állami tulajdonost találtak s egyben megőrizték európai státusát. A lap beszámolt arról, hogy szombaton a Malév ellenőrzése Borisz Abramovicstól, az AiRUnion légi szövetség társtulajdonosától az orosz állami VEB (Külkereskedelmi és Fejlesztési) bankhoz került. A Kommerszant szerint ez kormányközi tárgyaláson dőlt el, amelyekre Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes Budapestre utazott Valerij Okulov, az Aeroflot Rt vezérigazgatója és Anatolij Ballo, a VEB elnök-helyettese kíséretében.

Ismertetve a budapesti sajtóértekezleten elhangzottakat, a lap idézte Viktor Zubkovot, aki úgy vélte, az Aeroflot stratégiai partnerként képest szanálni a Malévot, s egyben bejelentette, hogy az orosz társaság Seremetyevo moszkvai repülőtérre hívja a Malévet – amely csak nemrég helyezte át moszkvai bázisát az újjáépített Domogyedovóra –, és új járatokat jelöl ki a Malévnak nem csupán Moszkva vonatkozásában, hanem Oroszország területén más célpontok, valamint a Távol-kelet, így Kína felé.

A lap szerint Zubkov szeptember óta foglalkozott behatóan a Malév tulajdonjogának problémájával, amely a Borisz Abramovics által 2007-ben megvásárolt Malév bonyolult tulajdonosi struktúrájából ered: a Malév részvényeinek 99 százalékával rendelkező Airbridge Zrt. 49 százalékban volt Abramovics tulajdonában, további 49,5 százalékot különböző, Abramovicshoz közeli magyar struktúrák tartottak, és mindezek a részvények a privatizációt finanszírozó VEB banknál voltak.

Az Aeroflot forrásaiból a Kommerszant úgy értesült, hogy a Malév magyar társtulajdonosait újakra cserélik, s ezekkel a VEB banknak meg kell állapodnia a társaság közös irányításáról. A lap értesülése szerint a kormányközi tárgyalásokkal egy időben Borisz Abramovics szintén Budapesten aláírta a papírokat az Airbridge Zrt. 49,5 százalékos részének eladásáról a VEB Bankkal. Ebből azonban Abramovicsnak nem túl sok jut, mert a VEB már 20 millió eurót költött a Malévra: 8 milliót az adóhátralékok törlesztésére és 12,5 millió egyéb kérdések megoldására. Viktor Zubkovot idézve a lap azt írta: az orosz fél teljesíti vállalt kötelezettségeit, s a mostani megállapodást követően a magyar fél is teljesíti saját kötelezettségeit.

Az Aeroflotot a Kommerszant informátorai szerint a VEB irányító társaságként bérelte fel: a társaság menedzserei részt vesznek majd a Malév stratégiai fejlesztési, valamint üzleti tervének kidolgozásában, amelyeket majd a Malév igazgatótanácsa hagy jóvá. A menedzsment személyi kérdéseit eszerint a január 27-re kitűzött igazgatótanácsi ülés után döntik el. Az új vezetés előtt az a nehéz feladat áll, hogy kivezesse a Malévot a válságból. A társaság ugyanis a privatizációt követően sem érte el a nullszaldót: adósságai mintegy 150 millió dollárt tesznek ki, s 2007-ben 82 millió dollár tisztes veszteséget termelt.

A Kommerszant Borisz Ribakot, az Infomost tanácsadó cég szakértőjét idézve azt írta, hogy az Aeroflot számára a megállapodás elsősorban politikai jellegű, és említésre méltó anyagi előnyökkel nem jár. A Malév már néhány éve veszteséges és problémái vannak a hatékony irányítással, vagyis a feladat az Aeroflot számára inkább fejfájást jelent, amely elvonja a figyelmét a saját üzletmenet problémáitól. Arra nem kell számítani, hogy a Malévot komolyan integrálnák az Aeroflotba, már csak azért sem, mert a két társaság különböző nemzetközi szövetségekhez tartozik: a Malév a One World, az Aeroflot a SkyTeam tagja.

Oleg Pantyelejev, az Aviaport elemző szolgálat vezetője viszont úgy vélte: a Malévval az Aeroflot szert tehet egy kelet-európai hídfőállásra, amelyre már régen fájt a foga, és a megállapodás nyomán csökkenhet az Aeroflot érdeklődése a CSA cseh társaság megvétele iránt. Végül a lap emlékeztette olvasóit: a problémák abból adódnak, hogy közvetlenül a VEB nem vásárolhat több Malév-részvényt, ugyanis azok a társaságok, amelyeket az EU-n kívüli magán- vagy jogi személyek ellenőriznek, nem élvezik a Nyitott égbolt európai szerződésből fakadó előnyöket. Ezért a Malév 51 százaléka magyar tulajdonban marad. A lapnak Leonov Péter, a Malév vezérigazgatója elmondta: a társaság tárgyalásokat folytat az Aeroflottal az üzleti és műszaki együttműködésről, így egyebek között a közös járatokról, egymás jegyeinek kölcsönös értékesítéséről, valamint az Aeroflot Boeing repülőgépeinek az Aeroplexnél – a Malév 100 százalékos leányánál – történő műszaki karbantartásáról. Leonov szerint anyagi támogatást az Aeroflot nem nyújt a Malévnak, amely ezt a VEB-től várja, de a vezérigazgató számokat nem tudott mondani. A VEB egy illetékese pedig erről azt mondta a lapnak: a pontos számok a jogi procedurák lebonyolítása után válnak ismertté. (mti, szl)