Ügyeljünk jobban a hajlamosító tényezőkre

A fiatal őszibarackosok komplex betegségre (Peach Tree Short Life) jellemző, hogy leginkább a telepítés után 3–6 évvel jelenik meg, habár ennél fiatalabb és idősebb fákon is előfordulhat. Az első években a fák rendszeresen növekednek, majd tavasszal kihajtanak, de az új levelek és virágok hirtelen hervadni kezdenek, és néhány hét leforgása alatt elpusztulhat az egész fa föld fölötti része. A talajszint alól azonban sarjadni kezd a beteg fa. A fák törzsén bőségesen képződött mézga, amely a szúbogarak járataiból tört elő. Néhány fa törzse fölrepedt, és a kivágás után a faanyag jellegzetes fanyar illatot áraszt (az újratelepítési betegség esetén a kéreg nem reped fel, és a felvágott fának sincs illata).

Az őszibarack fiatalkori pusztulása komplex betegség, számos élettelen és élő tényező kölcsönhatására alakul ki. Egyrészt megkülönböztethetjük azokat a kórokokat, amelyek közvetlenül felelősek a fák pusztulásáért, másrészt a hajlamosító tényezőket, amelyek elősegítik az előbbiek fellépését. A fák pusztulásának közvetlen oka lehet a fagykár, a pszeudomonászos elhalás és a leukosztómás elhalás. Hajlamosító tényező lehet az alany, a metszés időpontja, a talaj szerkezete, kémhatása, a gyökér sérülése a talajművelés következtében.

A betegség elleni védekezés csak az integrált növényvédelem módszereinek összehangolásával lehetséges. Közvetlen védekezési mód nincs, a hajlamosító tényezők hatását kell csökkenteni. Sok apró lépéssel szoríthatjuk vissza a betegséget. Először is gondoskodjunk a megfelelő tápanyagellátásról talajvizsgálat és levélanalízis alapján. Késő ősszel már ne adagoljunk nitrogént, lehetőleg a talajművelést is kerüljük, ezáltal csökkenthetjük a fagykárt. A csepegtető öntözés javítja a fák erőnlétét. Telepítés előtt rigolírozzunk, javítva a talaj vízháztartását, a gyökerek növekedését és a tápanyagok felvételét. Fonálférgekre is végezzünk talajvizsgálatot a telepítés előtt és később is minden évben. Ha szükséges, védekezzünk ellenük. Mechanikai gyomirtást lehetőleg ne alkalmazzunk, vagy kerüljük a gyökerek sérülését. Azonnal el kell távolítani az ültetvényekből az elhalt, vagy pusztuló fákat. Minél később metsszünk, hogy segítsük a sebek gyors gyógyulását. Várjuk meg az első meleg, száraz tavaszi napokat. Először mindig az idősebb fákon kezdjük a metszést. Tartsunk megfelelő izolációs távolságot az idősebb ültetvényektől, és azok ne az uralkodó szél irányban helyezkedjenek el. A rákos sebeket nyáron távolítsuk el, olyankor gyorsabban gyógyulnak a fák. A beteg szövetek alatt 3–5 cm-es mélységben az egészséges részeket is el kell távolítani. A beavatkozások között mindig fertőtlenítsük a szerszámokat alkohollal.

A fény jól járja át a fa koronáját, az árnyékban lévő ágak a fagyra és a leukosztómás elhalásra is érzékenyebbek. Az összes gyenge, vagy elhalt ágat távolítsuk el. Metszéskor használjunk fasebkezelő szereket. Védekezzünk a keleti gyümölcsmoly, a barackmoly és a rágcsálók ellen is, amelyek fertőzési kapukat nyitnak a kórokozónak. Fakaparókkal, drótkefével ne sértsük meg a fiatal fák kérgét. Napos, meleg téli napokon a fák kérge napégést szenvedhet, ahol szintén behatolhat a leukosztómás elhalás kórokozója. Ha ez előfordulhat, fehér festékkel fessük be, legalább a törzsek délnyugati oldalát.