Túlsúlyban a külföldi fajtakínálat

A szlovákiai zöldségtermesztés fajtakínálatában egyértelműen a külföldi termékek dominálnak. A központi fajtanyilvántartásban jelenleg szereplő 1501 zöldségfajta közül csupán mintegy 10 százalék a hazai eredetű, állapította meg a nyitrai Agrokomplexen a szlovákiai zöldségtermesztés fejlődési lehetőségeiről tartott előadásában Magdaléna Valšíková, az érsekújvári Zöldségtermesztési Kutatóintézet igazgatója. Némely zöldségfajta esetében a regisztrált fajták kínálata a hazai piac igényei és felvevőképessége szempontjából egyértelműen eltúlzott, hiszen hagymafajtákból 73, kerti borsóból 55, káposztából 176, karfiolból 97, sárgarépából 119, paprikából 139, paradicsomból 145, fejessálátából 86, uborkából 126 fajta szerepel a nyilvántartásban. A megoldást a hazai nemesítés fokozottabb támogatása és a hazai eredetű fajták alkalmazásnak jelentősebb mértékű elterjedése jelenthetné, hiszen az itteni körülmények között kinemesített, a mi légköri és talajviszonyainkhoz legjobban alkalmazkodó fajták terméshozam és minőség tekintetében is versenyképesek a külföldi termékekkel. A hazai paprika, a szabadföldi paradicsom és dinnyefajták már most állják a versenyt a külföldi dömpinggel, a paprikatermesztésben például a hazai termesztők 80 százaléka, a dinnyetermesztésben mintegy 60 százaléka a hazai fajtákat részesíti előnyben.

A hazai fajtakínálat versenyképességét bizonyos mértékben kedvezőtlenül befolyásolja a szaporító tenyészetekben erre a célra bejelentett és kifejezetten eladásra szánt vetőmagok termesztésének minősége. Némely esetben bizony komoly gondok vannak a szakmai hozzáértéssel, a becsületességgel, s elsősorban az értékesítés motiválja a tevékenységet. Ezen a téren azt javasolják a szakemberek, hogy csak a megfelelő szakmai háttérrel, nemesítési és fajtafenntartó kísérleti és szaporítási tapasztalatokkal rendelkező nemesítő állomásoknak kéne a vetőmagok szaporítási feladatait ellátniuk, erre a célra azonban fokozottabb támogatásra lenne szükségük. Ezt a feladatot a hazai nemesítő és szaporító szervezetek közül az érsekújvári Zöldségtermesztési Kutatóintézet mellett a felsőpatonyi Zelseed és a naszvadi Lestra képes a legjobban ellátni, ahol jelenleg is több mint harminc hazai zöldségféle nemesítésével és fentartó szaporításával foglalkoznak.

Magdaléna Valšíková szintén felvetette a szakmai társulások megalakításának fontosságát, hiszen ezek már az EU-ba való belépésünk előtt jelentős előnyöket hozhatnak létrehozóiknak az információk áramlása, a finanszírozási lehetőségek biztosítása, a termékértékesítés javítása és az árképzésben való hatékonyabb részvétel révén. Jó példa erre a Komáromi járásban működő Slovzel, amely a járás zöldségtermesztőit próbálja összefogni, rendelkezik a zöldségfélék feldolgozására alkalmas gépsorral, s hűtéssel ellátott raktári kapacitása is van.

A szakmai tanácsadás komplex rendszere iránt nálunk egyelőre eléggé gyér az érdeklődés, annak ellenére, hogy a zöldségtermesztési kutatóintézetben létrehozott tanácsadói központ az egyes zöldségfajták termesztésére részletesen kidolgozott rendszert kínál, amely magában foglalja a termesztési technológia mellett a kezelés, a betakarítás és a feldolgozás lehetséges változatait is. Ilyen tervezetek kidolgozására és bevezetésére azonban nemigen van megrendelésük, a termelők egyelőre inkább a saját fejük alapján, vagy más tanácsokra hallgatva fognak hozzá az egyes növényállományok telepítésének, termesztésének. A tanácsadásnak egyelőre azt a lehetőségét használják ki csupán, hogy ha a termesztésben valamilyen gondjuk keletkezik, akkor telefonon, vagy személyesen tanácsot kérjenek a kezelésre, a hiba elhárításának módjára. Pedig nyilvánvaló, hogy a komplex tanácsadással a felmerülő problémák jelentős része megelőzhető lenne. A termesztőknek azonban ennek megfizetésére egyelőre nincs pénzük, illetve nem ezt tartják a sikeres termesztés egyik legfontosabb tényezőjének.

A hazai zöldségtermesztés további fejlődésének irányzatában az EU-ba való belépésünket követően a termesztés intenzitásának növelésében várhatóan az üvegházak veszik át a főszerepet, miközben továbbra is megmarad a fóliasátrak idényjellegű termesztést biztosító kiegészítő szerepe. A termesztés elsősorban a nagyobb városok vonzáskörzetébe összpontosul majd. A szabadföldi termesztésben az egyes termesztési technológiák gépi ellátottságának szerepe növekszik, egyelőre azonban nálunk teljes gépsorok csak néhány zöldségféle (hagyma, káposztaféle és gyökérzöldség) termesztői számára állnak rendelkezésre. Az előrejelzések alapján rohamosan megnő az öntözés jelentősége, intenzív termesztésben a vegetáció alatt legalább 5 – 10-szeri öntözésre lesz szükség 20-50 mm-es vízadagokkal. Számítások szerint a hatékony öntözés révén akár 70%-os terméshozamnövelés is elérhető. (szl)