Trágyaföld vagy trágyalé?

Nemcsak a marhatrágya, hanem komposztálva más állatfajok trágyája is értékes szerves trágya. Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sikerült nagyobb mennyiségű istállótrágyát szereznünk, akkor készíthetünk trágyaföldet.

A komposztprizmát úgy alakítsuk ki, hogy a 20 cm vastag istállótrágya rétegre, váltakozva vékony földréteget terítünk. Ha a trágya sok szalmát tartalmazott, laza és száraz, a komposztprizmát meg kell nedvesítenünk. Óvatosan öntözzük meg, ne csöpögjön a halom a víztő, de jó nedves legyen. Ha a komposztprizma túl laza, tapossuk meg. Három hónap elteltével forgassuk át a trágyaföldet. További három-négy hónap múltán érett trágyaföldet kapunk, amelyet a tápanyagigényes növények alá juttathatunk ki.

Ha csak kis mennyiségű istállótrágyával rendelkezünk, használhatjuk a hagyományos komposzt gazdagítására vagy készíthetünk belőle trágyalevet. Magas tápanyagtartalma miatt a juhtrágya felel meg legjobban az utóbbi célra, de használhatunk marha-, sertés-, ló- és kecsketrágyát is. Fél zsák juhtrágyával egy közepes kertet egész éven át trágyalevezhetünk. A trágyalékészítéshez szükségünk lesz egy műanyag hordóra és egy jutazsákra. A hordót megtöltjük vízzel. A jutazsákot megtöltjük fél zsák istállótrágyával, és erősen bekötjük a száját. Majd a kötélből hurkot készítünk és a hurokba egy lecet bujtatunk. A lecet keresztbe fektetjük a hordón úgy, hogy a zsák a vízbe merüljön. A víz két hét múlva sötétbarna színűvé válik. Ekkor vegyük ki a zsákot és fedjük le a hordót.

Az így készített trágyalé természetesen nem helyettesíti az alaptrágyázást, de tápanyagigényes növények táplálására a tenyészidőszakban, illetve hiánytünetek gyors kezelésére kiválóan alkalmas. Kijuttatásánál a készítményt hígítani kell. A trágyalevet mindig eső vagy öntözés után használjuk, mert száraz talajra kijuttatva károsítja a gyökereket. Cserepes szobanövényeinknek is adhatunk az így elkészített trágyaléből hígítva, de csak tavasszal, vagy nyáron. Ha beköszönt a késő őszi, téli fényszegény időszak, hagyjuk abba a tárgyelvezést, mert ellenkező esetben a növények halvány, laza szövetű, felnyurgult hajtásokat hoznak, amelyek a tél során elfagyhatnak.