Hajtatóházakban a növényvédelmi munkák tulajdonképpen már akkor elkezdődnek, amikor a növényt még el se vetettük. Fokozott figyelmet főleg azok a hajtatóházak érdemelnek, ahol rendszeresen és egész évben termelnek, s ahol a veszélyes kórokozók már a termesztő berendezés falain vagy a szaporító edényekben is megjelentek.
Termesztő házak fertőtlenítése
A fonálfertőzés a talajban nyugalmi állapotban levő tojásokból indul ki. A tojásokból kikelt lárvák megfertőzik az itt nevelt növényeket, és a fertőzés a palántákkal a még kártevőtől mentes talajra is könnyen átvihető. Az 15–35 C fokos hőmérséklet a kártevő számára kedvező. Egy nemzedék kifejlődése 3–6 hétig tart, így évente 10–12 nemzedék is kifejlődhet egy termesztő berendezésben.
A belső közeg és a talaj fertőtlenítése
A nagy mennyiségben felgyülemlett fertőző anyag megsemmisítésének egyik módja a fertőtlenítés a kultúraváltás vagy a termés betakarítása után. A növényvédelmi szakértők azt ajánlják a kertészeknek, hogy a termesztő berendezés falait tartó elemeket, valamint a használt edényeket minden évben legalább egy alkalommal lemosásszerűen permetezzék le. Erre a célra használható például a Hortipur B (0,5–4%) vagy a Hortipur Q (0,5–0,2%) speciális fertőtlenítő készítmény, amely a gombák és a vírusok ellen is hatásos, s a falakon megtelepedett zöld algabevonatot is megszünteti.
Mivel a folyamatos termesztés során elszaporodnak a talajlakó kórokozók, a legtöbb növénykárosodás a talajjal kapcsolatos. Vetésváltásnak a zöldséghajtatásban gyakorlatilag nincs jelentősége, mivel a fonálférgek valamennyi hajtatott zöldségnövényt károsítanak.
A földben gázosodó Basamid granulátumot csak akkor alkalmazhatunk, illetve a készítmény hatóanyaga a kezelendő réteget csak akkor tudja alaposan átjárni, ha a talaj aprómorzsás és nyirkos. A száraz, rögös vagy túlnedvesített talajban nincsenek meg ezek a feltételek. További fontos szempont, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál intenzívebben párolognak a talajba juttatott szerek. Ha a talaj hőmérséklete 5 C fok alá esik, a földet már nem célszerű fertőtleníteni, mert nincs gázosodás. A granulátumot egyenletesen az előkészített talaj felületére kell szórni, majd rotációs kapával 12–15 cm-re bedolgozni. A Basamid G a talajhőmérséklettől függően fejti ki hatását, 5 C fokos talajhőmérséklet esetén ez 30 nap, 18 C foknál mindössze 7 nap. A behatolási idő letelte után rotációs kapával újra 1-2 alkalommal szellőzetni kell a talajt. Az újravetés időpontját próbavetéssel, zsázsa vagy salátamagpróbával állapítjuk meg.
Az istállótrágya csökkenti a fertőtlenítő hatását, ezért közvetlenül a talajfertőtlenítés előtt vagy után ne trágyázzunk.
Ahol a földet nem cserélik
Azokban a termesztő házakban, ahol a talaj cseréjét nem tudják megoldani, ott egyre több a káros növénymaradvány és kártevő, valamint gyommag a talaj felső 20–30 cm-es rétegében. Ez a veszélyezettség évről évre növekszik, és a harmadik-negyedik évtől kezdődően a vegyszeres talajfertőtlenítés nélkülözhetetlen. Nélküle – különösen fóliaházakban – már nem lehet gazdaságosan termeszteni. Szakszerű vegyszeres talajkezeléssel a következő károsítók ellen védekezhetünk:
– egyes talajlakó gombaféleségek ellen, pl. a fehérpenészes rothadás, palántadőlés és hervadásos betegségek,
–- a kártevők közül a fonálférgek, meztelen csigák, lótücskök, drótférgek, pajorok stb. ellen,
– a legtöbb magról kelő gyomnövény ellen,
– a vírusos betegségek közül a talajban is fennmaradó dohánymozaik vírus ellen.
A fertőtlenítés csak gondos talajelőkésztés esetén lehet sikeres.
Egyéb védekezési módszerek
A talajlakó kártevők ellen más módszerekkel is védekezhetünk. Ha a fertőzött területen a téli időszakban szüneteltetjük a termesztést, a talaj átfagyhat, s a fonálférgek elpusztulnak. A gyökérfonálférgek elleni biológiai védekezési lehetőségek közé sorolható a hurokvető gombák alkalmazása is. Azonban az egyik legígéretesebb és legjobb védekezési módszernek eddig a toleráns és a rezisztens növényfajták termesztése, valamint a fonálféreg kártételnek ellenálló növényalanyra történő oltás bizonyult. A védekezés másik biztos módja a kőgyapoton történő termesztés, feltéve, ha nem használunk kertészeti talajkeveréket. Hatásos módszernek számít a talajgőzölés is, ám ez olyannyira költséges és speciális berendezéshez kötött, hogy nálunk alig terjedt el.
A védelem alapja a megelőzés. Vagyis palántát mindenképpen fonálféregtől mentes talajon termeljünk. A felhasznált földkeverék is kórokozóktól mentes legyen. Tapasztalatok alapján ilyen a szakszerűen bányászott tőzeg, ha azt nem keveredik talajjal, a folyami homok valamint a humifikálódott istállótrágya. A legtöbb gond akkor keletkezik, ha a talajkeverékbe olyan föld kerül, amelyben már korábban kultúrnövényt termesztettek, és nem volt ismert a fonálféreg-fertőzés. Ilyen szempontból az erdőben összegyűjtött föld is fertőzés forrása lehet.
Ma a talajokat általában kémiai módszerekkel fertőtlenítik. Azonban e módszerek hatékonysága nagyon változó. Emellett alkalmazásukat a hamarosan bevezetésre kerülő EU-s humán és egészségügyi normák miatt jelentősen korlátozzák.
A szerző növényvédelmi szaktanácsadó
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.