Nagyszarván, Somorja mellett töltött néhány napot a nyárból Derzsi Réka. Ott, ahol felnőtt. Nyolcadik éve már, hogy prágai lakos. Cseh filmekben játszik, a város egyik legjobb színházában lép közönség elé. Az új évadban a pozsonyi Astorkában is láthatjuk, aztán New Yorkban és Washingtonban vendégszerepel. Már csak egy magyar film hiányzik a palettájáról.
Orvosként lett ismert, országon belül és határon túl is híres. Nagy fehér mentőorvosként, aki sohasem fogad el pénzt a betegeitől. Mágenheim Ádám szerepével Kulka János a népszerűség csúcsára játszotta fel magát a nyolcvanas évek második felében. Több mint tíz éven át megunhatatlan figurája volt a Szomszédok című teleregénynek, minden idők legmagasabb nézőszámú magyar televíziós sorozatának.
Mindene megvan ahhoz, hogy uralja a mozivásznat. Megnyerő arc, hibátlan alak, markáns egyéniség. Kovács Tamást elsőként mégsem a filmesek fedezték fel. Nívós sorozatokban lépett a nagyközönség elé, de színpadi szerepeiben is bizonyítani tudta: nemzedékének egyik legígéretesebb tehetsége.
Újabb történelmi hőst, az igazságharcos Petur bán szerepét kapta az elmúlt évadban Mokos Attila a komáromi Jókai Színházban. Tavasszal filmbemutatója is volt. Martin Šulík A tolmács című alkotásában Jiří Menzel és Peter Simunischek mellett játszott izgalmas szerepet.
Ő az első magyar színésznő, akit az amerikai Variety magazin Európa tíz jeles filmese között jegyez. 2017 hozta ezt az elismerést Tenki Rékának. Idén februárban Berlinben már Európa tíz legígéretesebb fiatal színésze között mutatkozott be.
Ez volt az első közös fotózásuk. Útban Budapest felé, egy félreeső kavicsos úton, tóparti idillel. Komáromban, a Jókai Színházban nem egy darabban játszottak már együtt. Filmjük is van közös. Ott anya és lánya kapcsolatba kerültek. Magánemberként barátnők. Bandor Éva és Bárdos Judit.
Véres történet. A múlt század talán leghírhedtebb magyar bűnesete. A Léderer-ügy. A pénzéhes, kegyvesztett csendőrtiszt, Léderer Gusztáv és a kizsákmányoló nagyiparos, a háborús szállítóként meggazdagodott Kodelka Ferenc páratlan drámája a horthysta fehérterrorból éppen kikecmergő Magyarországon.
Sztárjátékosa lehetett volna a cseh jégkorong-válogatottnak, ha nem fordít hátat a sportnak. Minden adottsága megvolt ahhoz, hogy bekerüljön a legjobbak közé. Máshogy döntött. Tetoválni kezdett. Absztrakt rajzaival stílust teremtett. Első látásra beazonosítható, eredeti stílust.
Nem kísérti őt a múlt. Jövőt kovácsol belőle. A jelen: kellékesként dolgozik nagy, nemzetközi produkciókban. De ha szerepre hívják, ugrik. Mundruczó Kornél fedezte fel őt a magyar filmnek, játszott nála az Aftában, a Szép napokban, a Fehér Istenben, a Jupiter holdjában.
Színésznő, aki belső kényszerből ír, mert „kidől a fülén a sok történet”. Színésznő, aki boldogan gyűjt, keres, gyúr és szerkeszt, mert „a színházért mindent”. A párja, életének társa is író ember: Parti Nagy Lajos. Az ő nőalakját, Sárbogárdi Jolánt nyolc évig játszotta Bíró Kriszta az Örkény Színházban.
Büszke volt a Luc Bessonnal forgatott búvárfilmre. Jacques Mayolként A nagy kékségben nemzedéke ikonikus alakja lett. De még büszkébb azokra a szerepeire, amelyeket Lars von Triertől kapott, vagy amelyeket Pascal Arnolddal közösen írtak. Úgy érzi, ezekben az alkotásokban semmi sem művi.
Két keresztneve közül sem az egyiket, sem a másikat nem használja. Nem is gondolja róla senki, hogy Erzsébet és Lídia. Liliként viszont ő a legismertebb, külföldön is több alkalommal díjazott magyar színésznő. Ő, aki első gyermekét a világ szeme láttára szülte meg Mészáros Márta filmjében, a Kilenc hónapban.