Szlovákiai magyar írót díjaztak

„Száz Pál eddigi legemlékezetesebb irodalmi műve a Fűje sarjad mezőknek című, nyelvteremtő erejű »legendárium«. Ez az allegorikus füveskönyv részint modern legendameséket, anekdotákat, elmésségeket tartalmazó gyűjtemény, részint a kisebbségi sorsot és az egyetemes emberi esendőséget bemutató traumaelbeszélés, részint a történelmi kataklizmákat egyéni szemszögből, transzkulturális horizontból láttató szubjektív krónika, de a régi és a modern magyar nyelv és műfaji tradíciók speciális elegye is” – áll a kuratórium indoklásában.

A Sziveri János-díjat az 1990-ben elhunyt vajdasági költő, az Új Symposion folyóirat egykori főszerkesztője emlékére alapította 1991-ben a Sziveri János Társaság. A vírushelyzet miatt az utóbbi két évben nem rendezhették meg adíjátadót, ezért most a tavalyi és tavalyelőtti díjazottakat, Korpa Tamás budapesti költőt és Kovács Lea zágrábi műfordítót is köszöntik. A díjazottak munkásságát Ladányi István, Géczi János és Csehy Zoltán méltatta. 

Részlet ez utóbbi laudációból: 

„Ez az allegorikus füveskönyv részint modern legendameséket, anekdotákat, elmésségeket tartalmazó gyűjtemény, részint a kisebbségi sorsot és az egyetemes emberi esendőséget bemutató traumaelbeszélés, részint pedig a történelmi kataklizmákat egyéni szemszögből, transzkulturális horizontból láttató szubjektív krónika, de a régi és a modern magyar nyelv és műfaji tradíciók speciális elegye is. A mű felforgató ereje végtelenül spontán, természetes, minden klasszikus irodalmi szabályt áthágó, ugyanakkor rendkívül rétegzett és költői nyelvezetében rejlik: a traumakezelés dermesztő szépsége mellett a munkát ez a kísérletezés köti talán a leginkább Sziveri János életművéhez. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a mű kézirata valóságos művészkönyv, bámulatos kalligráfiával készült, és lapjai között különféle gyógynövények konzerválódnak az öröklét számára.)"