Zöldséghajtatásunkban megjelent egy új, eddig még alig ismert atkafaj, a szélesatka (Polyghagotarsonemus latus). A kártevő a tetűatkák (Tarsonemidae) családjában tartozik.
A tetűatkák nagyon apró állatok, sem szabad szemmel, sem kézi nagyítóval nem láthatók. Ez jelentősen nehezíti felismerésüket. A szélesatka nősténye csak 0,16–0,22 mm, hímje 0,17 mm hosszú, alakja ovális, elöl kissé elkeskenyedő, halványsárga színű. A tojás fehér, alapi része lapos, melyet szilárdan a növény felületére ragaszt. A lárva apró, fehér, áttetsző, mozgékony, csak három pár lábbal rendelkezik. A nyugvó lárva lábai mereven oldalra kinyújtva helyezkednek el.
A szélesatka a trópusi éghajlatú országok legismertebb és legveszélyesebb sok tápnövényű kártevője. Súlyos gondokat okoz Dél-Amerikában, Indiában és Japánban. Ott főleg a babot, burgonyát és a paprikát károsítja. Nyugat-Európába a két világháború közötti időszakban hurcolták be, és azóta üvegházi kártevőként tartják számon. Közeli rokona még a szamócán és dísznövényeken súlyos károkat okozó szamócaatka (Tarsonemus pallidus) is. Nálunk először a 70-es években az üvegházi dísznövényeken tapasztalták először. Azóta már a két legfontosabb zöldségnövényünkön, a paprikán és a paradicsomon is megfigyelték károsítását. Több gyomnövény is tápnövényei közé tartozik például a kicsi gombvirág (Galinsoga parviflora), a szulák keserűfű (Polygonum convolvulus) és a tyúkhúr (Stellaria media). Az afrikai ibolyán (Saintpaulia ionantha) is károsít.
A kártevő a paprika leveleit, virágait, virágkocsányát és termését egyaránt szívogatja. Táplálkozását a levél peremén kezdi. A levelek kanalasodnak, torzulnak, a károsítás olyan, mintha azt gyomirtó okozta volna. A levelek később keménnyé, törékennyé válnak. A hajtások a fejlődésben visszamaradnak, a növekedésük szinte teljesen leáll. Az atkák tömeges megjelenésükkel már a palántaneveléskor tönkretehetik a növényeket. Kártételük nyomán a virágszirmok elbarnulnak, elpusztulnak. A virágkocsányok szintén elbarnulnak és elhalnak. A legszembetűnőbb a paprika termésén okozott kártétel. A bogyókon érhálószerű, barnás parásodás keletkezik, amely torzulásokkal jár együtt. A göcsörtös, formátlan termés sokszor fel is reped és ilyenkor előtűnik a magház. Az atkák a fiatal terméskezdeményeket már közvetlenül a virágzás után is tönkretehetik. Az erősen fertőzött töveken rövid szártagúság alakul ki. Minden károsított részen, így a virágszirmon és a bogyón is megtalálhatók az állat jellegzetes ragasztott tojásai.
A szélesatka rendkívül veszélyes kártevő. Védekezés nélkül a paprika termésének százszázalékos pusztulását, és a kiültetett növények teljes pusztulását okozza. Veszélyességét nagymértékben fokozza, hogy gyors fejlődésű. A szakirodalom szerint egy nemzedékének kialakulásához – a hőmérséklettől és a páratartalomtól függően – csak 3–8 nap szükséges. A nőstények élettartalma 7–18 nap, míg a hímeké 4–14 nap. Külföldi adatok alapján az üvegházi borostyánon 24–25 C fok és 90–95% relatív páratartalom esetén, hét nap alatt fejlődik ki a szélesatka teljes nemzedéke. A tojásállapot átlagosan másfél-két napig tart. Tűri a hideget is: károsítását a paprikán még a 8–9 fokos hőmérsékleten is megfigyelték, ami aggodalomra ad okot. A nőstények életük folyamán 30–76 tojást raknak le. A szélesatka szűznemzéssel is szaporodik. A megtermékenyített nőstények utódai között változó arányban vannak hímek és nőstények, míg a termékenyítetlen nőstények utódai kizárólag hímek.
Kísérletek igazolták, hogy az akaricid hatású növényvédő szerek hatásosan pusztítják a szélesatka mozgó alakjait. Az atka észlelésétől kezdve 7–10 naponként 2–3 alkalommal a következő permetszerek felhasználását javasoljuk: Mitac 20 HF (0,2%) /10/, Omite 30 W (0,1%) /10/, Sanmite 20 WP (0,05%) /10/, Rimon 10 EC (0,05%) /10/. (A zárójelben a töménységet a tört zárójelben az egészségügyi várakozási időt tüntettük fel.) Az említett növényvédő szereket felváltva használjuk a rezisztencia kialakulásának megelőzése végett. A permetlébe tapadószerként Agrovitalt (0,05%) is adagoljunk. Az Agrovital rendszeres használatával ugyanis nagyban csökkenthető az atkák és a tripszek felszaporodása. A szélesatka elleni eredményes védekezés – a kémiai kezelések mellett – csak az általános higiéniai szabályok betartásával és rendszeres gyomtalanítással érhető el.
A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.