Szalon

A NATO-ba tart a demilitarizált sziget

A Balti-tenger közepén fekvő, autonóm Åland-szigetek mindig is az északi országok biztonsági rendszerének a részét képezték. Emiatt Åland 1856 óta demilitarizált és semleges terület. A dolgok azonban megváltoztak, és Oroszország Ukrajna elleni brutális agressziója után a demilitarizált státusz megkérdőjelezhető.
author
ÚJ SZÓ ONLINE

2022. május 29. 16:19

Åland-szigetek
Fotó: Robert Jansson

A történelem során az Åland-szigeteket többször is orosz támadás érte, de a lakosság egyébként is tudatában volt az orosz jelenlé­tnek. A 18. században a népesség nagyobb része Svédországba menekült a szigetet fenyegető (orosz) kozákok elől. A 19. században a háztartások közel 70%-ának volt tapasztalata a bekvártélyozott orosz katonákkal.


A kapcsolat az orosz hadsereggel a 20. században is folytatódott. Az első világháború alatt a Vörös Hadsereg katonai jelenlétet létesített a szigeteken, s ez megismétlődött a második világháború éveiben is, amikor sok ålandi tengerész vesztette életét a tengeren. Tehát annak ellenére, hogy az Åland-szigetek demilitarizált és semleges státusszal rendelkeznek, a szigetek a múltban többször is orosz agresszió áldozataivá váltak.


Nem meglepetés tehát, hogy a szigetlakók felháborodással reagáltak Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni támadására. Az orosz agresszióról szóló történeteken felnőve minden szürreálissá válik, amikor a múltba tartozó dolgok váratlanul ismét valóságosak lesznek. A családokban generációról generációra szálló históriák egyszer csak megtalálták az utat a 21. századba, a háború nem csak a Netflixen folyik.
Kétségtelen, hogy az ålandiak továbbra is a béke szigeteinek lakóiként tekintenek magukra, és büszkék arra, hogy Åland semleges és demilitarizált terület. Ezért nagyon erősen tartja magát az a nézet, hogy Ålandnak folytatnia kell ezt a politikát. Ugyanakkor az emberek vigaszt találnak abban, hogy valami nagyobbnak lehetnek a részei, és azt szeretnék, hogy Åland és Finnország a NATO tagja legyen.


Åland szemszögéből nézve: a lakosság nagyobb biztonságra vágyik, de anélkül, hogy újra militarizálnák a területet. A fő célkitűzésük a demilitarizált státusz fenntartása, ámde a NATO zászlaja alatt – amit a kérdést rendező főbb egyezmények feltételei lehetővé tesznek (az 1856-os párizsi béke, az 1921-es népszövetségbeli döntés, majd a demilitarizálást ismételten megerősítő 1947-es párizsi békeszerződés és az 1992-es egyezmény rendelkezéseiről van szó). A NATO ernyője alatt már egyébként is vannak demilitarizált övezetek, mint például a Norvégiához tartozó Svalbard (más néven Spitzbergák). De miért is gondolják az ålandiak, hogy a demilitarizált zóna jobb, mint egy hadsereg?
A párizsi béke lehetővé tette Oroszország számára, hogy konzulátust állítson fel a szigeteken, és ezen keresztül kísérje figyelemmel a demilitarizálást. A konzulátusnak a mai napig ez a fő feladata: monitorozza a helyzetet, hogy Finnország vagy más hatalom nem telepít haderőt a területre. A feladatot pedig az oroszok mindig is komolyan vették. A helyi lakosságnak ezért szilárd meggyőződése, hogy a demilitarizálás biztonságosabbá teszi a szigetcsoportot, és a státusz fenntartása nem kényszeríti lépésekre Oroszországot, még akkor sem, ha Åland a NATO része lesz. Feltéve, hogy nem kerül sor Åland remilitarizálására.


A dolgok gyorsan változnak. Skandinávia ezen részének az identitása szorosan kapcsolódik a semlegességhez, Åland esetében pedig a demilitarizációhoz is. A helyzet változása egyben az identitásunk egy részének a változását is jelenti. Ez pedig sokkal összetettebb kérdés, mint annak az eldöntése, hogy csatlakozzunk-e a NATO-hoz. De most az emberek a NATO-ra tekintenek, abban bízva, hogy az új szerepvállalás összeegyeztethető a demilitarizált státusszal – és jobb esetben mindez nem vezet Oroszország közbelépéséhez. Ám a Vlagyimir Putyin által elszabadított terror és háború világában semmit sem tekinthetünk bizonyosnak, a körülmények könnyen átrajzolódhatnak.
Így aztán az ålandiaknak ismét összpontosítaniuk kell, és ébernek kell maradniuk. Mint korábban annyiszor.

Daniel Dahlen
A szerző a Ålandstidningen című svéd nyelvű napilap munkatársa 

 

 

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
orvosok k

A képviselők elégedettek, az egészségügyi dolgozók tiltakoznak

Zoch utcai gázolás

Javul a Zoch utcai gázolás egyik súlyos sérültjének egészségügyi állapota

Zoch utcai gázolás

Összeesett az édesanya, amikor megtudta, hogy a lánya halálát okozó Zoch utcai gázoló nem kerül vizsgálati fogságba

VIDEÓN, ahogy a rendőrség betör egy lakásba, és őrizetbe vesz három drogdílert

VIDEÓN, ahogy a rendőrség betör egy lakásba, és őrizetbe vesz két drogdílert

GYORSHÍR: Járdán sétálok közé hajtott egy autós

Vizsgálati fogságba kerül az édesanyát gyerekeivel elgázoló részeg sofőr

temető k

Érsekújvár: A temetésen jött rá, hogy a koporsóban nem az elhunyt édesapja, hanem valaki más fekszik

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.