Lényegesnek nevezte kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy nyitva maradjon a kabuli repülőtér, és megígérte: nem feledkeznek meg azokról, akik az amerikai katonák távozása után menekülni akarnak Afganisztánból a tálibok rendszere elől.
NATO-főtitkár: nem feledkezünk meg azokról az afgánokról, akiket nem sikerült evakuálni
Közben Kanada bejelentette, hogy hajlandó átvenni és letelepíteni mintegy 5000 afgán menekültet, akiket az Egyesült Államok menekített ki az utolsó amerikai katonák Kabulból történt kivonása után.
„Lényeges, hogy a repülőtér nyitva maradjon, egyrészt azért, hogy humanitárius segítséget nyújthassunk az afgán népnek, másrészt amiatt, hogy biztosítsuk: továbbra is ki tudjuk utaztatni azokat, akik távozni szeretnének, de nem voltak részesei a katonai evakuálásnak” – jelentette ki Stoltenberg az AFP francia hírügynökségnek.
„Mindnyájan vállaltuk, hogy a jövőben is keményen dolgozunk a kiutaztatásukért. Nem feledkezünk meg róluk” – tette hozzá.
Az utolsó amerikai katonai járat keddre virradó éjjel hagyta el a kabuli repülőteret, a mentési művelet keretében, amely során 123 ezer embert sikerült evakuálni, elsősorban a szövetséges országok Afganisztánban dolgozó állampolgárait, valamint a velük dolgozó afgánokat.
Stoltenberg közölte, hogy szövetségesek fenntartják az ország új vezetőire gyakorolt diplomáciai nyomást, hogy engedélyezzék a magukat veszélyben érző afgánok távozását. Az észak-atlanti szövetség főtitkára üdvözölte, hogy a NATO-tagállam Törökország felajánlotta, hogy közreműködik a kabuli repülőtér biztonságossá tételében. Stoltenberg egyben köszönetet mondott a NATO 800 polgári alkalmazottjának a légihíd működtetéséhez nyújtott segítségükért.
„Továbbra is együttműködünk a NATO szövetségeseivel és más országokkal, hogy segítsünk az embereknek elutazni. A tálibok világosan jelezték, hogy engedélyezik a távozásukat, az alapján ítéljük meg a tálibokat, mit mondanak, de az alapján is, hogyan cselekednek” – tette hozzá Stoltenberg.
„A nyomásgyakorlásnak minden rendelkezésünkre álló politikai, diplomáciai és gazdasági eszközét felhasználjuk, hogy ezek az emberek távozhassanak”.
A jövőt illetően Stoltenberg megjegyezte, hogy a szövetség harminc tagállama vizsgálatot folytat, hogy feltárja, mi nem működött a küldetésük során, ami miatt nem sikerült a táliboknak ellenállni képes kormányt és hadsereget felállítani.
„Ez egyike azoknak a nehéz kérdéseknek, amelyeket fel kell tennünk, amikor elkezdtük az értékelést és elemzést, hogy tanulságokat vonhassunk le a NATO számára” – mondta az északatlanti szövetség főtitkára az AFP-nek. „Alaposabban meg kell értenünk, mi sikerült félre, s elemeznünk kell, hogy mit tudtunk megvalósítani Afganisztánban, elsősorban a terrorizmus elleni harc területén.”
Kanada kedden bejelentette, hogy befogad és letelepít mintegy 5000 afgán menekültet, akiket az amerikai katonák kivonása után evakuáltak.
Marco Mendicino bevándorlási miniszter megígérte: megtesznek minden lépést, hogy a lehető legtöbb afgánnak segítsünk otthonra találni Kanadában.
Kanada mintegy 3700 afgánt menekített ki Kabulból, akik a múltban együttműködtek a fegyveres erőivel. Ottawa hét évvel ezelőtt vonta ki az utolsó katonáit Afganisztánból.
A kanadai külügyminiszter, Marc Garneau ugyanakkor közölte, hogy jelenleg még mintegy 1250 kanadai állampolgár, illetve családtagjaikkal együtt letelepedési engedéllyel rendelkező személy tartózkodik Afganisztánban. Nekik még várniuk kell arra, hogy a kormány tárgyaljon a tálibokkal biztonságos kiutazásukról.
A Washington által most kimenekített 5000 menekült a korábban bejelentett terv keretében települhet Kanadába, amelyben 20 ezer afgánt - közöttük női vezetőket, emberi jogi aktivistákat és újságírókat - fogadnak be, hogy megvédelmezzék őket a tálibok megtorlásától.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.