Szakszerű tavaszi növényvédelem

Az eredményes gyümölcstermelés fontos feltétele a növényvédelmi munkák szakszerű elvégzése. A mechanikai, fizikai védekezések, beavatkozások éppoly fontosak, mint a kémiai beavatkozások.

Áttelelő kártevők

Tél vége felé a gyümölcsfák nyugalmi állapotukból fokozatosan felébrednek. A magasabb hőmérséklet felerősíti az életfolyamatokat a rügyekben. Ezzel párhuzamosan a telelő helyükről fokozatosan előjövő kártevők, éledő kórokozók ilyenkor a legérzékenyebbek a védekezésekkel szemben, így kora tavasszal azok könnyen elpusztíthatók.

Másrészt azért is fontos a növényvédelmi munkák elvégzése ebben az időszakban, mert a tél által lombjuktól megfosztott fák koronája jól áttekinthető. Könnyen észrevehetőek a rajtuk áttelelt károsítók, az általuk okozott sérülések, a rákos sebek, gyümölcsmúmiák, hernyófészkek, valamint a pajzstetvek, takácsatkák, szúbogarak vagy a szitkárok kártételének nyomai.

A metszés, mint növényvédelmi beavatkozás

A metszés során emlékezzünk arra, hogy a korona ritkítása is megelőző növényvédelemnek minősül. A szellős, napjárta korona ugyanis nem kedvez a károsítóknak, akadályozza azok elszaporodását, viszont a fák könnyebben permetezhetők. Ez által a növényvédő szerek hatása jobban érvényesül. Fontos, hogy a metszés során vágjuk le, távolítsuk el a száradó, beteg, rákos sebekkel tarkított, vagy pajzstetvekkel rétegesen borított legyengült ágrészeket, és égetéssel haladéktalanul semmisítsük meg azokat. Egyes almafajtákon, elsősorban a Jonatánon és rokonfajtáin szükséges a vesszők kurtítása is. Ezzel a beavatkozással megakadályozható a fertőzés megindulása és továbbterjedése.

Az őszibarackfákon, hasonló módon, a barackmoly és a levélfodrosodás (tafrina) elhatalmasodása is csökkenthető. A levélfodrosodást előidéző gomba először a szálvesszők leghamarabb kihajtó csúcsrügyeinek hajtását fertőzi, ezért érdemes azokat metszéskor mindig lecsípni. Akkor legerősebb a fertőzés, ha tavasszal a fakadástól alacsony (2–6 C fok) a hőmérséklet, gyakori az eső, esetleg havas eső, a levegő páratartalma pedig magas. Meggyen, kajszin, különösen fontos, hogy a fák metszésekor az elmúlt évben a moníliától elszáradt ágrészeket eltávolítsuk. A moníliától évközben elhalt vesszőket, hajtásokat, elszáradt virágmaradványokat néhány centiméteres egészséges résszel együtt vágjuk le és semmisítsük meg.

Sebkezelés és kéregtisztogatás

Nagyon fontos a metszéssel, fűrészeléssel ejtett nagyobb sebek kezelése. A vágásfelületet éles késsel, szerszámmal faragjuk simára, majd a sebeket fasebkezelő készítménnyel vonjuk be. Az is fontos, hogy a munkaeszközeinkkel ne vigyük tovább a fertőzést, ezért fertőtlenítsük azokat pl. klórtartalmú oldatban.

Ügyeljünk arra is, hogy a kajszit, őszibarackot ne korán, hanem lehetőleg a vegetáció megindulása, és a piros bimbós állapot közti időben metsszük. Ilyenkor ugyanis a legkisebb az ágelhalást előidéző kórokozók fertőzési lehetősége.

Minden gyümölcsfajnál elengedhetetlen az elhalt fák kiásása, gyökereinek, és ágrészeinek eltávolítása, megsemmisítése.

A fatisztogatás főbb tennivalói közé tartozik még a kéregkaparóval és drótkefével való tisztogatás, hiszen ezek használatát semmiféle vegyszer nem tudja pótolni. A kéregkaparót a fák vastagabb részeire, törzsére használjuk, majd drótkefével eltávolítjuk az elhalt kérget, és az alatta megbújt, felcserepesedett kártevőket, kórokozókat (almamoly, aknázómolyok, sodrómolyok, kéregmolyok, almafaszitkár stb.). E munkák során figyelni kell arra, hogy ne okozzunk sérüléseket a fán, mert különösen a csonthéjasokon jár ez komoly következményekkel.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó