Világbajnokság a személyi kultusz és a pandémia árnyékában

Kedd este Csehország lemondta a szereplését a vb-n, mert az utazó keret nagy része koronavírusos lett. Pár órával később ugyanígy tettek az amerikaiak is. A csehek helyett az északmacedónok, az USA helyett pedig a svájciak vehetnek részt a vb-n. Svájc ma (18.00) lép pályára Ausztria ellen, ehhez képest szerda délelőtt még a repülőjegyüket sem váltották meg Egyiptomba (ha nem érnek időben a vb-re, akkor 0:10-re elveszítik az első meccsüket). A macedónoknál is nagy a káosz, hiszen a sajtófőnökük azért nem tudott interjút adni, mert éppen a labdákat pakolta el az útra.

A magyarok csoportjában szereplő Zöld-foki-szigeteknél 7 fertőzött van, de a vírus felbukkant a braziloknál, a tunéziaiaknál és a svédeknél is. A VG nevű norvég lap azt írja, hogy a vb-n szereplő csapatokban már 50 koronavírusos esetet regisztráltak. És még pályára sem léptek a játékosok. Az sem kizárt, hogy lesz olyan csapat, amely menet közben lép majd vissza. Kérdéses tehát, milyen összetételben tudnak pályára lépni a gárdák. Szerdai előzetesünkben már megírtuk, hogy így is megtépázott mezőny vesz részt a vébén, hiszen a németeknél 7-8 komoly játékos hiányzik, de több nagy sztár (Aron Palmarsson, Rasmus Lauge, Casper Mortensen, Nikola Karabatic) sem lesz ott a tornán.

Azon a tornán, ahol a 32 csapatnak köszönhetően már így is nagyon híg a mezőny. Most pedig tovább hígult azzal, hogy csatlakozott a tavalyi Eb-n 15. Észak-Macedónia és a 16. Svájc. A felhígításnak köszönhetően olyan válogatottak debütálnak a vébén, mint a Zöld-foki-szigetek, Uruguay vagy Kongó, ráadásul a sorsolás (?) fortélyának köszönhetően – továbbra is szürreálisan hangzik – előbbi kettő közül valamelyikük ott lesz a középdöntőben.

Ráadásul mindez nézők nélkül, egy világjárvány közepette, úgy, hogy ennek a vb-nek igazán nagy tétje nincsen, hiszen nem olimpiai ciklusban rendezik (eredetileg a tokiói olimpia lett volna előbb). Adódik a kérdés, hogy miért olyan fontos megrendezni így ezt a vébét? 

Nos, erre a válasz: Hasszan Musztafa. Bővebben: Hasszan Musztafa, az IHF (Nemzetközi Kézilabda-szövetség) egyiptomi elnöke, aki 2021-ben újraválasztatná magát a szövetség élére. Musztafa 21 éve elnök. Négyszer választották újra (legtöbbször úgy, hogy ellenfele sem volt), beszédes, hogy ebből kétszer Egyiptomban rendezték a kongresszust, egyszer Dohában, egyszer pedig Antalyában. Egyiptomban az újonnan megépült gízai csarnok az ő nevét viseli. A világbajnokságokon ő vezette be, hogy az alsóházban –, amíg 24 csapatos volt az torna, addig a 13–24. helyezettig – is legyenek küzdelmek, a győztes, tehát a 13. pedig megnyeri az Elnöki Kupát, amit kézilabdaberkekben csak Musztafa-kupának csúfolnak. 

Ezeket összeadva mintha némi személyi kultusz ölelné körül Hasszan Musztafa elnök urat. Így nem csoda, hogy még véletlenül sem akarja elhalasztani/törölni a saját hazájában rendezett világbajnokságot, ami ráadásul a választás előtt lesz. Valószínűleg sokáig azért is ragaszkodott foggal-körömmel ahhoz az elhatározásához, hogy nézők is jelen legyenek a stadionokban, hogy el tudja mondani, ők voltak az egyetlen olyan szervezet, amely a pandémia alatt nézők előtt rendezett komoly sporteseményt. Szerencsére a válogatottak nyomására erről a tervéről végül lemondott. 

Ezután még egyszer tegyük fel a kérdést, miért rendezik meg vb-t? Azért, mert az egoizmus, a sport elüzletiesedése már teljesen felülírta a sportszakmai és észérveket. Ráadásul most már a sportolók egészségét is veszélyezteti...