Végzett a válogatottban

Már csak a bajnokcsapatban láthatjukSomogyi Tibor felvételeA selejtező előtt mindenki bizakodott, de újra csalódás lett a vége. Mi az oka, hogy ezúttal is elúszott a továbbjutás?

Sajnos, átlövőink a vártnál jóval gyengébb teljesítményt nyújtottak, s a védekezésben is gyermeteg hibákat vétettünk. Döntőnek bizonyult, hogy két döntetlennel kezdtünk. Az izlandiak elleni nyitómeccsen közel álltunk a vereséghez, viszont a macedónokkal vívott fontos találkozón kezünkben volt a győzelem. Nagy kár, hogy a hajrában elkönnyelműsködtük helyzeteinket. Akkor már sejtettük: baj lehet, de arra nem számítottunk, hogy a litvánok besegítenek a macedónoknak: röviddel a befejezés előtt három góllal vezettek a balkáni ország legjobbjai, ám végül megelégedtek az egy ponttal. Ez lett a vesztünk.

Aztán már csak az segített volna, ha a zárótalálkozón húsz góllal verik a törököket.

Erre nem volt reális esélyünk. Megpróbáltuk a lehetetlent, ám végig görcsösen játszottunk, s az elszántan küzdő sereghajtó a szünetig tartani tudta velünk a lépést. A meccs után ismét csak sirathattuk az elszalasztott lehetőséget.

Az eredmények alapján a lengyelek kimagaslottak a mezőnyből. Valóban így volt?

A törökökön kívül rendkívül kiegyensúlyozott volt a mezőny, viszont a vendéglátók alaposan kihasználták, hogy hazai pályán játszottak. Amikor például ledolgoztuk előnyüket, a játékvezetők azonnal – kiállításokkal és büntetőkkel – visszafogták lendületünket.

Hosszú idő után tért vissza a válogatottba, hogyan tovább?

Vállsérülés és betegség miatt hiányoztam a nemzeti csapatból, Vojtěch Mareš edző jelezte, amint rendbe jövök, számít rám. Ami a jövőt illeti, úgy döntöttem, hogy lemondom a válogatottságot. Ezt írásban közlöm a szövetség vezérkarával.

Miért határozott így?

Ez hadd maradjon az én titkom...