Ultratriatlon-győztes: erőnlétileg tíz nap még bennem volt

"Fizikailag még mindig erősnek érzem magam" - jegyezte meg, hozzátéve, nem gondolja, hogy a következő néhány évben ismét rendeznek ilyen versenyt. "Az emberek 99 százaléka nem alkalmas erre, ha megszakad sem" - jegyezte meg a sportágról szólva; szerinte se a fizikum, se a megfelelő hozzáállás nincs meg a többségben.    "Ugyanaz a 25-30 ember jár ezekre a versenyekre, ezért is gondolom, hogy közeljövőben, megkockáztatom, a következő évtizedben nem rendeznek ilyen versenyt. Mert aki akart, az itt volt, új emberek meg nagyon ritkán bukkannak fel" - jegyezte meg.    Mint mondta, nem másokkal versenyzett, hanem "csak" a távval, az idővel és önmagával; 72 kilósan ment és 65 kilósan tárt haza a viadalról, ahol szerinte sokan értek el a vártnál rosszabb eredményt, mert nem eléggé figyeltek a táplálkozásra, az ásványianyag-pótlásra és a regenerálódásra, amelyek közül az utóbbira sportpszichológus segítségével készült.    A legnehezebb feladatként a kerékpáros pálya meredek emelkedői mellett a verseny vége felé rosszra forduló időt és a medence hideg vizét említette, amelynek hőmérséklete "sokszor a 17 fokot sem érte el", de megesett, hogy a levegő sem volt melegebb 11 fokosnál.     "Volt, hogy a medencéből vacogva szálltunk ki, és egyből nekiláttunk a kerékpározásnak a zuhogó esőben" - hozott példát, de amikor sérüléseiről kérdezték, azzal kezdte szűkszavú beszámolóját: "a fájdalom múlandó - a dicsőség örök".     Az olaszországi Lonato de Gardában rendezett viadalon a versenyzők naponta teljesítettek egy hosszú távú triatlont, amely 3,8 km úszásból, 180 km kerékpározásból és maratoni futásból áll. A magyarok - a győztes Rokob és a második Szőnyi Ferenc - 11-12 órás napi időket értek el, így ők tudtak a legtöbbet pihenni két Ironman között. A verseny keménységét jelzi, hogy a 21 indulóból csak nyolcan tudták leküzdeni a távot.