Újra összeállt a Medgyes–Pogány páros

A besztercebányai Dukla a nem megfelelő eredményekre hivatkozva nem hosszabbított önnel szerződést, ezután pedig bombaként robbant a hír az atlétikavilágban, hogy visszatért egykori edzőjéhez, Pogány Mihályhoz. Mi történt pontosan?A Duklánál befejeztem, ezért visszatértem Dunaszerdahelyre, abba a klubba, amelyben az anyasági után is versenyeztem, amikor újra elkezdtem atletizálni. Ez az egyesület a Megy Sport, ami lényegében az én klubom, ezt fogom képviselni a versenyeken. Edzőt is váltottam, visszatértem Pogány Misihez, mert nem olyan eredményeket értem el, amilyeneket szerettem volna, ezért szükségem volt a változásra. Valamilyen szinten jól jött, hogy így alakultak a dolgok a Duklánál, mert ha ott maradtam volna, akkor több mint valószínű, hogy nem váltottam volna edzőt. S az egyetlenegy ember, akire rábízhatom magam, az csakis a Pogány Misi. Nagyon jó edző, csakis az ő kezébe helyezhettem a sorsomat. Hogyan született meg a döntés?A régi edzőmmel már nem jól mentek a dolgok, meg aztán jött ez a döntés a Duklától. Leültünk anyuékkal meg a testvéremmel, Dodival, hogy megoldást keressünk. Mivel a tesóm ért a dolgához, az én háromévnyi edzésmunkámból csinálta a doktorátusát, rögtön felvetette, miért nem hívom fel Misit, ő is arra vár már évek óta, hogy visszamenjek hozzá, mert a szíve csücske vagyok. Odanyomta a telefont a kezembe, és mindjárt fel is hívtam Misit. Meglepődött, de éreztem a hangján, hogy örül nekem. Először nem akartam neki telefonba mondani, hogy miért keresem, de mivel ő is elfoglalt, faggatózott, hogy miről akarnék vele beszélni. Egy kicsit húztam az agyát, aztán azt mondtam: hát mégis miről akarhatnék? Azóta már voltunk együtt a Tátrában a válogatott edzőtáborában. Mindenki nézett, azért nagy bomba volt ez, hogy újra összeállt a Medgyes–Pogány páros. Vagyis nem is kellett igazán tárgyalni, teljesen természetes volt, hogy együtt folytatják?Igen. Misi azt kérdezte, miért csak most hívom. Azt feleltem, hogy most alakultak úgy a dolgok, a magánéletemben és a versenyzői életemben is húztam egy vastag vonalat. Gondolkodtam a váltáson már 2012-ben is, amikor nem sikerült kijutnom a londoni olimpiára, egy centi hiányzott, de akkor aztán mégsem léptem ezt meg. Valamiért nem mertem megtenni. Úgy tűnik, most jött el az ideje, hogy visszamenjek Misihez. Hogyan fog kinézni a közös munka a gyakorlatban? Pogány Brünnből el fog járni önhöz Dunaszerdahelyre, vagy ön fog utánamenni Brünnbe?Most a felkészülés olyan szakaszában vagyunk, ahol nem technikázunk, tehát mindent képes vagyok egyedül is megcsinálni. De november vége felé készülök Brünnbe néhány napra, decemberben a Kanári-szigetekre megyünk edzőtáborba. Aztán meg ő is le fog járni Dunaszerdahelyre, fogunk találkozni Pozsonyban is. Van még egy hármasugró csaja, a legjobb cseh ebben a számban, Lucie Májková, néha ő is eljön majd Szerdahelyre, és együtt fogunk edzeni ketten csajok, talán nálam is fog lakni. Azzal, hogy a Duklában nem hosszabbították meg a szerződését, elesett egy rendszeres havi bevételtől. Most miből fogja fenntartani magát?Ez a legnagyobb probléma, mivel egyedül nevelem a kislányomat. Jelenleg munkanélküli vagyok, amíg nem lesz valamilyen szerződésem. Az edzőm próbál segíteni, ebből a szempontból is más típusú ember, mint az előző trénerem. Nagyon jó menedzseri képességei vannak. Bízok benne, hiszek neki, hogy ki tudja belőlem hozni a maximumot. Miben mások a Pogánnyal végzett edzések, mint a korábbiak?Nem futok annyit, mint egy őrült, kezdtem már unni, hogy hosszú távokat is futok, és ebben nagyon kimerültem. Meg kell gondolni, hogyan edzek, mert nem vagyok már húszéves. Sokszor talán azért is sérültem le, mert túl voltam edzve. Ahogy elkezdtem Misivel dolgozni, olyan izomlázam volt egy hétig, mint egy amatőrnek. Pedig hozzá vagyok szokva a kemény tréningekhez, de most más az edzésfelállítás. De lekopogom, mostanra már megszoktam, hiszen már másfél hónapja edzünk együtt. S akkor ezek szerint egy kicsit menedzserként is segít önnek?Igen, főleg ami a pénzt illeti. Van egy magyarországi menedzserem, aki intézi a nemzetközi versenyeimet, vele együtt fognak dolgozni, de a szponzorokat főleg Misi fogja szerezni. Ha a fedettpályás szezon jól sikerül, akkor nyártól talán már több pénzem lehetne, de most lényegében nulláról indulok, főleg, hogy kiesett a stabil jövedelmem a Duklától. De Misi már most arról beszél, hogy januárban egyhetes edzőtáborba megyek Lengyelországba, és biztat, hogy ő majd szerez rá pénzt. Melyek a közös munka legfőbb pozitívumai ?Az első, hogy nagyon megfelelnek nekem az általa felállított edzések, a második természetesen az, hogy segít a szponzorkeresésben, pénzszerzésben. A harmadik meg az, hogy újra megjött a kedvem. A sok csalódás és a kudarc után elment a kedvem mindentől, de most újra visszakaptam azt az akaratot, elszántságot, hogy teljesítsem a szinteket, és bizonyítsak azoknak az embereknek, akik már rég leírtak, legyintettek, hogy nem lesz belőlem semmi. És szerintem Misi is be akarja bizonyítani, hogy mire képes mint edző. A 2002-es U19-es világbajnokságon voltunk együtt Jamaicán. Az már tizenkét éve volt, és tízéves korom óta edzettem vele, egészen addig, amíg terhes nem lettem Renikével. Amikor visszatértem az anyasági után, más edzőim lettek, de most a sors visszasodort minket egymáshoz. Ezúttal minden bizonnyal más lesz az együttműködés, mert már nem vagyok gyerek. Egyenrangú partnerek vagyunk. De Misi nagyon törődik velem, naponta háromszor-négyszer is felhív, érdeklődik, hogy ment az edzés, mi történt velem. Tényleg nagyon bízom abban, hogy mindketten sikert fogunk aratni a közös munkával. Mik a fő célok?Jelenleg a fedettpályás Eb-re készülünk, 630 centiméter a kijutási szint, ami remélhetőleg nem fog problémát okozni. Az én személyes célom egyéni csúcsot ugrani fedettpályán és kint is, s főleg az, hogy ne legyek sérült. Misinek is ez a prioritása. S ha nem leszek sérült, akkor szerintem az eredmények jönni fognak.