Újra bajnokok a komáromi röplabdázók

2012-től háromszor játszottak döntőt a komáromiak. Először 2015-ben az eperjesiekkel (0:4), 2021-ben pedig – a koronavírus-járvány miatti atipikus idényben – a Myjavával (2:0). Idén ismét az eperjesiek ellen mérkőzhettek a Duna-partiak, akik tökéletes revansot vettek ellenfelükön.

Csúcsröplabda

Az első két mérkőzést Eperjesen a komáromiak nyerték (3:1, 3:1), így a döntő harmadik meccse kulcsfontosságúnak ígérkezett. A szombati, teltházas meccs pedig igazolta is, hogy mind a két csapat alaposan felkészült az ellenfélből, az országos döntőhöz méltó, minőségi röplabdázást produkáltak a felek. mind a Duna-parti gárda, Kétséget kizáróan a bajnokság két legjobb csapata vívta a döntőt. A csapatok teljesítményében alig volt észlelhető különbség, a játékelemek harmonikusan kapcsolódtak egymásba, ki nem kényszerített hiba alig volt, amit a hosszú labdamenetek és a szettek eredményei (25:22, 25:23, 25:22) alátámasztottak.

Mind a három esetben a végjátékban dőltek csak el a játszmák. A hazaiak támadásban és védekezésben, a vendégek adogatásban voltak hajszállal hatékonyabbak voltak, A nagy tapasztalattal rendelkező komáromi játékosok – Ogurčák, Kohút, Kubš – ötletes megoldásai – váratlan ejtések, csavart szervák – fontos pontokat jelentettek számukra. 3:0-val a döntős sorozat állása is 3:0-ra alakult, ennek ellenére a vasárnapi, negyedik találkozó óriási csatát hozott.

Késő esti dráma

A bajnoki cím megszerzésének közelsége, a győzelemre éhes szurkolótábor az egyik oldalon, a veszítenivaló nélkül pályára lépő eperjesiek a másikon – minden labdának, minden pontnak súlya volt. A lámpalázat Martin Sopko tudta leggyorsabban levetkőzni, bomaszerváival a vendégek előbb 11:5-ről egyenlítettek, majd – vérszemet kapva – a szett végéig irányítottak, és 23:25-tel zártak – 0:1. A második játszma hasonló forgatókönyv szerint zajlott, de ezúttal a komáromi Ogurčák ravasz szervái jelentették a frodulópontot (25:16 – 1:1). A harmadikban megint Sopko bombaszervái adták meg az eperjesieknek a szükséges löketet (23:25 – 1:2). A negyedikben pedig 23:23 után tetőfokára hágott az izgalom. A komáromiak négy meccslabdát hárítva nyerték meg a szettet 28:26-ra.

Az eperjesiek lényegében ekkor zuhantak össze fejben először a szériában. A Duna-partiak az ötödik szettben gyorsan elhúztak 5:0-ra, s végül az óriási hanorkánban könnyednek mondható 15:9-cel zártak. 3:2-re megnyerték a meccset, a sorozatot pedig 4:0-ra.

Örömkönnyek

Gabriel Chochoľak, a komáromiak vezetőedző könnyekkel a szemében nyilatkozott. „Az utolsó lépés volt a legnehezebb. Az eperjesiek kitűnően játszottak. Hálás vagyok a fiúknak, hogy az utolsó meccsen képesek voltak ilyen teljesítményt nyújtani, amilyet nyújtottak. Büszke vagyok rájuk, és mindnyájuknak gratulálok.” Ezt tette a vendégek edzője, Erik Digaňa is, akit elmondása szerint bosszantott a vereség és fájt neki, de meggyőződése, hogy jó kezekbe került a bajnoki cím.

„Az eredmény azt sugallja, hogy könnyen született, de ez egyáltalán nem így van. Az eperjesi, nagyon jó csapat, harcias jó játékosokból áll. Az utolsó meccsen valóban minden beleadtak abból, amire képesek. Mindent ki kellett adni magunkból, hogy győzzünk. Nagy örömöm, hogy első bajnoki címemet 20 évvel ezelőtt értem el Púchovval, s most születésnapomon Komáromban a másodikat” – mondta František Ogurčák csapatkapitány.

Peter Mlynarčík, a csapat legjobb pontszerzője pedig kiemelte, sikerükben óriási érdeme van fantasztikus szurkolóinknak. „Nélkülük ez nem született volna meg. A legfontosabb meccsen az első három játszmában szenvedtünk, nem tudtunk úgy játszani, ahogy akartunk. Végtelenül boldog vagyok azért is, hogy a szövetség értékelte játékomat, amiért emléktárgyat kaptam. De ez nemcsak az én érdemem, hanem a játékostársaimé is, mert nélkülük nem értem volna el semmit” – jegyezte meg Mlynarčík, majd szaladt pezsgőzni a többiekkel.