A VAR megítélése a bevezetése óta ellentmondásos
Új szabályok a labdarúgásban: főszerepben a játékvezetők
Hétvégén Belfastban tartotta aktuális ülését a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testülete (IFAB). Az esemény napirendjén több fajsúlyos szabály áttekintése is szerepelt, melyek közül néhány esetben konkrét döntések is születtek. Az ülés megerősítette a csapatkapitányok felhatalmazását a csapat képviseletére, és egyértelműen elejét kívánja venni a játék kapusok általi késleltetésének.
A futball szabályalkotó testületének (IFAB) szombati döntése értelmében a jövőben nyolc másodpercig birtokolhatják a kapusok a labdát. Az IFAB azt is közölte, hogy a játékvezetőnek az utolsó öt másodpercet láthatóan jeleznie kell, és ha a hálóőr túllépi a megengedett időtartamot, akkor az ellenfél szögletrúgásával folytatódik a mérkőzés. A módosítás külön kitér arra, hogy a játékvezetőknek a kapus számára látható módon kell öttől visszaszámolva felhívni a hálóőrök figyelmét arra, hogy beléptek a „veszélyes időzónába”.
Új szabályok jönnek
Az eddigi szabályozás alapján a kapusok hat másodpercig birtokolhatták a játékszert, ennek túllépése esetén pedig az ellenfél szabadrúgáshoz jutott, azaz jelentősen megnőtt az esélye a gólszerzésre. A hat másodperces szabályt viszont általában nagyvonalúan alkalmazták a bírók. Az új szabályt a június 14-én rajtoló klubvilágbajnokságon alkalmazzák először.
Az IFAB megerősítette azt a sok ligában már élő gyakorlatot, miszerint a játékvezetőkkel egy-egy csapat képviseletében kizárólag a csapatkapitány egyeztethet. A testület szerint az eljárást alkalmazó versenysorozatokban a gyakorlat pozitív eredményeket mutat, emiatt aztán az IFAB javasolja, hogy minél több bajnokság és egyéb versenysorozat alkalmazza ezt a gyakorlatot.
Kevésbé jelentős változás, hogy részben módosult a játékvezetői labdaejtés szabálya is, konkrétan annak megítélése. A 2025/2026-os szezontól ugyanis, amennyiben a játékvezető megállítja a játékot, miközben a labda a tizenhatoson kívül van, úgy a labdaejtés során az a csapat kapja a folytatás lehetőségét, amely a játékmegszakítás előtt is birtokolta volna a labdát. Amennyiben ez nem ítélhető meg teljes bizonyossággal, úgy a játék megszakítást megelőzően utoljára a labdához érő csapat folytathatja a játékot.
A szabályalkotással megbízott küldöttek természetesen nem mehettek el szó nélkül a VAR mellett sem. Az utóbbi 1-2 évben már aktívan szó volt arról, hogy a nagy amerikai ligák mintájára, a játékvezetők a futballban is ismertessék a stadionban helyet foglaló nézőkkel, amennyiben a VAR-vizsgálat után módosul a pályán eredetileg hozott ítélet.
Az intézkedést néhány versenysorozatban már sikerrel tesztelték, ez pedig elég volt az IFAB-nak ahhoz, hogy azokat a ligákat, ahol a gyakorlati bevezetés infrastrukturális körülményei adottak, felhatalmazza az alkalmazásra.
Ugyancsak megelőzte egy tesztidőszak a játékvetők testkamerával való felszerelését, többek között a Premier League-ben is rendeztek ilyen mérkőzéseket. A pozitív eredmények láttán az IFAB, minőségügyi és biztonsági szempontokat figyelembe véve, néhány a FIFA égisze alá tartozó rendezvényre is kiterjesztette a tesztidőszakot. Az már biztos, hogy a 2025 nyarán megrendezendő kibővített klubvilágbajnokságon lesznek olyan mérkőzések, amelyeken a játékvezetők be lesznek kamerázva.
Érdekes
A labdarúgás történetének legfontosabb szabályváltozásai
1866: engedélyezik az előre passzokat
Az 1863-ban Ebenezer Cobb Morley által megalkotott, majd a brit szövetség, a Football Association (FA) támogatását élvező első szabályok első módosításaira alig három évet kellett várni. Az ekkor még akár 183 méter hosszú és 91 méter széles pályán játszott játékban forradalmi változást jelentett a passzolás újradefiniálása. Kimondták ugyanis, hogy engedélyezett az előre passzolás. Ez volt az első lépés a modern rugbyben lesnek tartott szabálytól a ma a futballban ismeretes lesszabály irányába. 1866-ban azt is elhatározták, hogy a kapuson kívül mezőnyjátékos nem érhet kézzel labdába.
1891: bevezetik a 11-est
Az ezt követő két és fél évtized számos újítást hozott a futballban, mégis, sokáig nem sikerült egyesíteni a külön utakon járó szabályokat. Az IFAB megalakulása azonban pontot tett a viták végére. Az Egyesült Királyság négy szövetségének (Anglia, Skócia, Wales, Írország) két-két delegáltjából álló szervezet először 1886. június 2-án gyűlt össze.
A kirúgást 1869-ben, a szögletrúgást három évvel később vezették be; sípot először 1878-ban használtak a játékvezetők. A tizenegyesrúgás (akkori nevén: halálrúgás) lehetősége sokáig fel sem merült, ami abból a felfogásból eredt, hogy egy úriember nem követ el szabálytalanságot. A játék népszerűségének növekedésével és elterjedésével párhuzamosan a versenyszellem is nőtt, ami magával vonta az egyre szaporodó szabálytalanságokat, így nem maradt más hátra, szankcionálni kellett a legsúlyosabb eseteket.
1912: a kapusok korlátozása a büntetőterületen túl
A labdarúgás iránti szeretet 1904-re a világ számos pontján utolérte a sport angliai népszerűségét, mikor Párizsban a házigazda Franciaország mellett Dánia, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Svájc megalapította a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget (FIFA); ennek elnöki posztját a francia Robert Guérintől a brit Daniel Burley Woolfall vette át. A FIFA végül 1913-ban lett az IFAB tagja, súlyát pedig mi sem jelzi jobban, minthogy ugyanannyi szavazattal rendelkezett, mint a négy szigetországi szövetség együttvéve. A korszak legfontosabb szabálymódosítása az volt, amikor kimondták: a kapus a büntetőterületen kívül nem érhet kézzel labdába.
1958: engedélyezik a cserét
A harmincas évekre egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az eredeti Laws of the Game javításra szorul. A grandiózus feladatra Stanley Roust, az IFAB tagját kérték fel. Az angol úriember – aki nem mellesleg 1961-ben a FIFA elnöke lett – olyan jól végezte el feladatát, hogy a „Törvényeket” csak 1997-ben kellett újra nagyító alá venni. Két nagyon fontos változásra került sor ebben az időben: 1958-ban engedélyezték a csapatok számára a cserét, 1970-től pedig a játékvezetők immáron sárga és piros lappal szankcionálhatták a durván szabálytalankodó játékosokat.
1990: új lesszabály
1990-ben tovább bonyolódott a sport kétségkívül egyik – laikusok számára – legnehezebben megérthető szabálya, a les. Az új szabályváltozás a támadócsapatot segítette: ha a támadó egyvonalban volt az utolsó védővel, akkor az már nem számított leshelyzetnek. Ugyanebben az évben került a szabálykönyvbe az is, hogy ha a védő gólhelyzetben vét szabálytalanságot a támadóval szemben, akkor azért automatikusan piros lap jár.
2012: jön a gólvonal-technológia
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) nyolc technikai vívmány közül kettőt, a Hawk-Eye és a GoalRef elnevezésű találmányt tartotta további vizsgálatra érdemesnek, és 2012-ben az IFAB mindkettőnek szabad utat adott. Előbbi a teniszből is ismert kamerás megfigyelő rendszer segítségével, utóbbi a labdába épített chipnek köszönhetően tudja megállapítani, hogy a játékszer áthaladt-e a gólvonalon. A technikákat először a klubvilágbajnokságon Japánban, majd a 2013-as brazíliai Konföderációs Kupán és a 2014-es vb-n alkalmazták élesben.
2017: VAR
A világon elsőként 2017-ben, az ausztrál élvonalban vezették be a VAR-rendszert.
Nem mindenki kér a VAR-ból
A világon elsőként 2017-ben, az ausztrál élvonalban vezették be a VAR-rendszert, ma már szinte valamennyi komoly sorozatban alkalmazzák, kezdve a topligáktól a Bajnokok Ligáján át az NB I-ig. A videóbíró bevezetése az egyik legmegosztóbb döntés a labdarúgásban, a rendszert már az első perctől rengeteg kritika éri. A drukkerek különösen Skandináviában gyűlölik a rendszert: Svédország be sem vezette, Norvégiában pedig a bevezetése óta tüntetnek a drukkerek a videóbírós rendszer ellen.
Norvégiában a csapatok 2021 októberében szavazták meg a szövetség (NFF) kezdeményezésére, hogy vezessék be a VAR-t az élvonalban, viszont ellentmondásos módon nem kérték ki a támogatók véleményét, önhatalmúlag döntöttek a klubvezetők.
Erre jogilag nem is lettek volna rákényszerítve, de a szokás mindig is az volt a norvégoknál, hogy kikérik a szurkolók véleményét, különösen egy ekkora horderejű kérdésben.
A drukkerek megdöbbenve olvasták, hogy a fejük fölött eldöntötték az illetékesek, hogy jön a videóbírós rendszer. A döntés arról szólt, hogy 2023-ban vezetik be, de már egy 2021-es Valerenga–Haugesund bajnokin jött az első demonstráció, amikor a hazai szurkolók kemény magja a 20. percben kivonult a stadionból.
Az elégedetlenség azóta is folyamatosan nőtt, az egyik csúcsa 2024 júliusában jött el, amikor a Rosenborg–Lilleström bajnoki első félórájában négyszer kellett megállítani a játékot, mert teniszlabdákat és halpogácsákat dobáltak a pályára a szurkolók, akik mindkét oldalon a „Nem hátrálunk meg soha, a VAR-nak el kell tűnnie a pályákról” feliratot feszítettek ki. A helyzet sokáig nem változott: a drukkerek nem engedtek a tüntetésből, a szövetség pedig a VAR-ból.
Így jutottunk el 2025 januárjáig, amikor a szövetség éves közgyűlésen a 32 profi csapatból 19 leszavazta a videóbírós rendszert, és a csapatok egy hivatalos kérvényt adtak be, hogy az NFF szüntesse meg a videóbíró alkalmazását. Mivel Norvégiában tavasztól őszig tart az idény, a 2025-ös kiírásban még biztosan lesz VAR, de jövőre várhatóan – a világon először – eltörlésre kerülhet.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.