Takács Károly, az Acélember előre megírta győzelmi nyilatkozatát

Tizenkét év után találkoztak újra a világ sportolói, a háború miatt elmaradt az 1940-es és az 1944-es olimpia, csak a sorszámot kapta meg. Az angolok meghívták a világégés veszteseit, de a németek és a japánok részvételét nem tartották kívánatosnak. Nőtt a résztvevők száma, a színvonal azonban nem érte el a korábbi játékokét.

Egy nappal a megnyitó előtt Emil Zátopek 40 fokos hőségben futkosott a réten, olyan pokoli meleg volt, hogy az egyik csehszlovák sportoló azt mondta, bárcsak esne egy kis hó. Ez egy őrült – hangoztatták Emilről a társai. Másnap aztán rátett még egy lapáttal: felvonult a nyitóünnepségen és utána rajthoz állt 10 000 méteren. Az esélyes finn futók óriási iramot diktáltak, de Zátopek nem hagyta magát kiprovokálni. Tíz kört mentek, amikor a „cseh lokomotív” az élre tört és jellegzetes mozgásával teljesen szétszórta a mezőnyt a 34 fokos melegben. Pokoli tempójának csak ketten tudtak ellenállni, az északiak feladták, a többieket pedig lekörözte. Ez volt Zátopek harmadik versenye ezen a távon...

Fanny Blankers-Koen Berlinben hatodik lett a magasugrásban. Londonban az atléták királynője. A „repülő holland háziasszony” 31 esztendővel és két gyerekkel a háta mögött is zsebre vágta a világ legjobbjait. Olimpiai bajnok lett 100 síkon (11,9), 200 síkon (24,4), 80 gáton (11,2) és a váltóban. A magasugrás és a távolugrás már nem fért bele a programjába. Kereszteződtek az időpontok. Mindkét számban ő tartotta a világcsúcsot (171 és 621 cm). Fanny asszony az idén hunyt el.

Papp László Londonban szerezte első olimpiai elsőségét, aztán ezt a trükköt Helsinkiben és Melbourne-ben is megismételte. Ez előtte egyetlen ökölvívónak sem sikerült, később is csupán a kubai Teofilo Stevensonnak és Felix Savónnak. A mindenki Papp Lacija nyílt, őszinte, meleg szívű és aranyos humorú ember volt. Sokak meggyőződése, ha amatőr marad, negyedszer is megnyeri az aranyat. És ha profi marad, megnyeri a világbajnokságot. Visszavonult, visszavonultatták...

Takács Károly esete is példa nélkül áll a világ sporttörténetében. Azt mondták róla, hogy nem világklasszis, hanem egyenesen mondabeli hős. Acélember, Mr. Akaraterő, Az idegek bajnoka... Már világbajnok volt, amikor 1936-ban a gyutacs leszakította jobb karját. Aztán egy félév alatt megtanult bal kézzel lőni. Újra világelső lett. Londonban megnyerte a gyorspisztoly olimpiai bajnokságát, majd a zsebébe nyúlt, előhúzta és átadta az újságíróknak az előre megírt győzelmi nyilatkozatát. Ő pedig tisztítani kezdte a fegyverét. Helsinkiben újra megismételte mindezt. Nyilatkozatában már benne volt a honfitársa és tanítványa, Kun Szilárd második helye is. Hol található manapság ekkora hit a magyarság körében?

ÖTKARIKÁS KRÓNIKA

HOL, MIKOR: London, 1948. júl. 29–aug. 14.

INDULÓK: 58 ország 4062 sportolója (ebből 385 nő)

SPORTÁGAK, VERSENYSZÁMOK: 19/150

(CSEH)SZLOVÁK GYŐZTESEK: Torma Gyula (ökölvívás, váltósúly); Josef Holeček (kenu egyes, 1000 méter); František Čapek (kenu egyes, 10 000 méter); Jan Brzak-Bohumil Kudrna (kenu kettes, 1000 m); Emil Zátopek (10 000 m, 29:59,6 perc); női tornacsapat (Zděnka Hon-sová, Miloslava Misáková, Věra Ružičková, Božena Srncová, Milena Müllerová, Zděnka Vermirovská, Olga Šilhanová, Marie Kovářová).

MAGYAR ARANYÉRMESEK: Németh Imre (kalapácsvetés, 56,07 m); Gyarmati Olga (távolugrás, 569,5 cm); Pataki Ferenc (torna, műszabadgyakorlat); kardcsapat (Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Rajcsányi László, Papp Bertalan); Gerevich Aladár (kard egyéni); Bódis Gyula (szabadfogású birkózás, nehézsúly); Elek Ilona (tőrvívás); Csík Tibor (ökölvívás, harmatsúly); Papp László (ökölvívás, középsúly); Takács Károly (ötalakos gyorspisztoly).