Slafkovský: Az emberek már csak hüledeznek a sikereinken

2017 után a tavalyi évben is a hetedik helyen végzett a szavazáson. Hogy értékeli az eredményt?
Elsősorban meglepetés számomra, hogy újra a top tízben vagyok. Nagyon örülök neki, hogy általam a vízi szlalomnak is van képviselője a legjobb egyéni sportolók között. 2018 volt talán az eddigi legkiegyensúlyozottabb évem. 

Változtatott valamin az előző évéhez képest?
Egyetlen lényeges dolgot, elkezdtük a mySASY-rendszerrel dolgozni. Ez egy diagnosztikai rendszer, amely minden reggeli mérés után megállapítja, milyen mértékű megterhelésre áll készen a test. Ez alapján irányítjuk az edzést, hogy effektívebb legyen, hogy ne a mennyiség, hanem a minőség legyen az elsődleges. Januártól kezdtem használni a rendszert, és év közepétől már kizárólag ez alapján készültem.

Megnyerte a Világkupa-sorozatot, de az egyes futamokon négyszer is második volt, győzni nem tudott. Mi nyom többet a latban, elcserélné a végső sikert egy-két futamelsőségre?
A végső győzelem értékesebb, persze sajnálom, hogy egyszer sem sikerült egy versenyt megnyernem. Amikor találkoztam az alpesi síző Peťa Vlhovával, mondtam is neki, hogy ne az én nyomdokaimon haladjon, mivel ő is csupa második helyet szerez (beszélgetésünkkor mind az öt addigi Vk-műlesiklóversenyen második lett Vlhová – a szerk. megj.). A besztercebányai duklásoknak igyekezniük kell a legmagasabb pozíciókba jutni (nevet).

A többi világeseményen picivel rosszabbul szerepelt, mint 2017-ben: a vb-n ötödik lett az egy évvel korábbi második hely után, Eb-címvédőként pedig negyedikként végzett.
Igen, ez is megesik. De ha megnézzük, hogy Maťo Beňuš negyedik, én ötödik, Michal Martikán hatodik lett a vb-n, és kevés választott el minket az érmes helyekről, látni, hogy nincs szó a korábbi pozícióink elvesztéséről. Továbbra is kimagaslóan teljesít a hármasunk, másrészt az érem nélküli helyezések csak újabb motivációt jelentek a következő szezonokra.

A hajórajokban a remek teljesítmény azt jelentette, zsinórban nyolcadszor lettek világbajnokok, ami egyedülálló...
Nagy gála volt az a részünkről, a parton mindenki csak ránk várt, hogy mikor kerülünk sorra mi, hogy sikerül-e a győztes sorozatunkat tovább nyújtani. Minden riválisunk jól ment előttünk, de mi valami megismételhetetlent futottunk, még ha nagyon szoros is volt a végeredmény. Átírtuk a történelmet, aminek köszönhetően a kollektívák kategóriájában is dobogósok lettünk az ankéton. 

Hármójuk között idén már elkezdődik a versenyfutás az egyetlen olimpiai kvótáért. Milyen érzésekkel vág neki az évnek, tudva, hogy az eddigi négy alkalommal nem jutott ki a játékokra? 
Hasonló lesz, mint a korábbi években, minden arról fog szólni, kinek fog ülni jobban egy-egy verseny. Annyira kiegyenlített a triónk, hogy nehéz bárkire is befutóként tippelni. Komoly tétje lesz a 2019-es versenyeknek, az utolsó két Vk-futam és a vb fog dönteni a tokiói szereplésről. Mindegyikünk abban bízik, hogy ő lesz az, akinek ezeken a „válogatókon” a legtöbb pontot sikerül szereznie.

Nagy riválisai egymásnak, de a hajórajban csapattársak is. Mennyire baráti a viszony önök között?
Ez pont így van, ha egyéni versenyt megyünk, riválisok vagyunk, mindenki csak magára figyel, de amint csapatként versenyzünk, nem foglalkozunk a korábban történtekkel. Találkozunk a rajtnál, és mindhárman tudjuk, hogy a maximálisat akarjuk nyújtani csapatként. Nagy élmény, mikor mind a hárman beérünk a célba... Az emberek már hitetlenül csóválják a fejüket, hogy hogyan lehetséges ez, hogy ez már nem lehet igaz, hogy megint mi nyerünk. Ez nagyszerű érzés.

Akkor inkább munkakapcsolat az önöké, mintsem baráti, sörözős?
Én, abból is kifolyólag, hogy én evezek a raj közepén, egyfajta hidat képezek Maťo és Mišo között. Korrekt viszonyban vagyunk, nincs szó túlzott rivalitásról vagy utálatról. Két társam nevében nem beszélhetek, az én szemszögemből úgy látom, Maťo és Michal közt inkább szakmai kapcsolatról beszélhetünk. Mišóval barátibb a viszonyom, de Maťóval is jóban vagyunk. Szerintem az olimpiai kvalifikációs háziversenyünk sem fog rontani a légkörön, csak mindenki jobban fog a saját dolgaira koncentrálni. 

Összehasonlítva hármójuk technikáját, kinek mi az erőssége vagy épp a gyengéje?
Mindegyikünk másképp edz, mindegyikünk más testalkatú, mindhárman teljesen eltérő stílusban evezünk, egészen más fajtájú hajóban, a döntőkben mégis teljesen kiegyenlített időket tudunk menni. Ez a vízi szlalom szépsége: merőben különbözünk egymástól mindhárman, de a finálé eredménylistáján ott tudunk lenni elöl egymás mellett.