Rekordvasárnap: Halász mesternyolcasa Felbáron

Nem volt egy súlycsoportban a két csapat, a mezőny sereghajtójának futballistái már az első félidő lefújása után tízgólos hátrányban vonultak az öltözőbe. 

„A nagyudvarnokiak csikócsapattal érkeztek, a rutinhiány megbosszulta magát. Az ellenfél labdarúgóinak becsületére legyen mondva: igyekeztek, de ez kevésnek bizonyult az üdvösséghez. Letámadtuk őket, az első játékrészben az összes ziccerünkből profitáltunk. Futószalagon szereztük a gólokat. Edzőnk a párharc előtt azt mondta: elégedett lesz, ha a félidőt 3:0-ra nyerjük, mi viszont 10:0-nál fordultunk. A szünetben megegyeztünk, hogy visszaveszünk a tempóból. Ennek ellenére tovább növeltük előnyünket, kiütéses győzelmet arattunk. Sajnáltuk is a vendégeket, de az ordító ziccereket nem puskázhattuk el. A gólözön ellenére paradox módon a vendégkapus kiválóan védett. Minimum öt góltól mentette meg csapatát. Három-négy játékosuk pedig hozzánk is beférne” – ecsetelte dióhéjban a nagy kiugrás legfontosabb mozzanatait, az ellenfél játéktudását Halász Tibor, aki a harmadik gólját látványos ollózással szerezte. Természetesen egyéni rekorddal került rivaldafénybe, nagy valószínűséggel csapatként a felbári is csúcsot döntött. „Visszapörgetve a korábbi időszak történéseit a vezetők és a szurkolók egy tízgólos sikerre emlékeznek, szerintük a felsőpatonyiak alakulata volt a szenvedő fél” – fűzte tovább a gondolatsort a támadó, aki korábban a légiek mezében az V. ligában is bemutatkozott. 

Ősszel 17-szer iratkozott föl a góllistára, a vásárúti Juhos István azonban 18 gólnál tart.
„Az idényt bal oldali középpályásként kezdtem, az 5. fordulótól azonban már a csatár posztján szerepeltem. A posztcsere javamra vált, beindult a gólgyártás. Lúcson, a területi ligában bajnoki címet kiharcolt csapatban 35 gólig jutottam, de játékostársam, Csicsay Sándor lett a gólkirály. Ő 40-szer volt eredményes. Játékostársaim heccelnek, szerintük elérkezett az ideje annak, hogy végre én is gólkirályi címet szerezzek. Nem vagyok ellene. Ehhez azonban az ő segítségükre, gólpasszaikra is szükségem lesz. Egyébként idén nyáron is volt megkeresésem, a kerületi és a területi bajnokságból egyaránt. Nem igazoltam el. Mi színtiszta amatőrök vagyunk, kedvtelésből focizunk. Helybeli vagyok, nagyon jól érzem magam Felbáron. Összetartó kollektíva a miénk. Az esti edzések után még a focipályán maradunk. Keddenként a Bajnokok Ligája meccseit nézzük, elemezzük. Utána egy jót szaunázunk. Olykor éjfélkor köszönünk el egymástól. Remélem, az őszi idény hajrájára is maradt még puskaporom, s vasárnap, a békeiek elleni idegenbeli bajnokin is folytatom a gólgyártást.”